Én, te, ő, mi, ti, ők, turizmus

Posted By: Drexler Szilárd - vasárnap, november 11, 2018




(Salgótarjánról lesz szó, ne fogj bele az olvasásba, ha nem érdekel)
Jaj, de hosszú lesz már megint! Csalódni fogsz a végén!


Elkerülhetetlenül sodródok időnként abba a helyzetbe, hogy Salgótarján és a turizmus kapcsán írnom kell valamit. No, nem más kényszerít rá, hanem inkább egy belső kényszer ez. Valószínűleg sem a motivációm, sem a mondanivalóm senkit nem érdekel valójában, mert szinte mindenkinek van már elképzelése, hogy mit kellene… csinálnia másoknak.

Kicsit zavar azonban, hogy helyenként és időnként ez a Salgótarján és turizmus kérdéskör már-már paródiába hajló ötlethalmozássá, néha pedig gyerekes, sekélyes és nevetséges, egyes esetekben káros és manipulatív magamutogatássá silányul.
Nem győzöm hangsúlyozni, hogy nem vagyok szakember a turizmus területén, de az alábbi hozzáállásnál talán egy kicsit többet, mást szeretnék:

“Láttam egy óriáskereket Londonban, építsünk ilyet a Tatár-árokban is, biztosan jó lenne és özönlenének a turisták, dőlne a pénz. Ez a jövő.”
Jó, ez csak egy fiktív mondat volt, de számtalan ilyet látunk, olvasunk, hallunk manapság.

TÉVHIT?
Elterjedt tévhit az, hogy Salgótarjánt a turizmus fogja kihúzni a bajból, az lesz a megoldás a gazdasági és társadalmi problémáinkra. Ha valaki nem tudná, már első polgármesterünk, Förster Kálmán is pedzegette ezt a kérdéskört.
Nógrád megye jelenleg nem kiemelt turisztikai fejlesztési terület. A helyi társadalom környezettudatossága nagyon alacsony. Nincsenek olyan turisztikai attrakcióink (természetes és nem épített területekre gondolok), amelyek látványa, értéke jelentősen, figyelemreméltóan átlépné a (tömeg)turizmusban érintett célcsoportok (üdülés, városlátogatás, vallási emlékhely) ingerküszöbét. Nem rendelkezünk a frekventált régiókra jellemző tájesztétikai értékek, műemlékek, történelmi települések, gasztronómiai értékek, kulturális hagyományok egymást erősítő komplex rendszerével. A térségben az infrastruktúra és a szolgáltatás hiányos, a minőség iránti szolgáltatói önelvárások alacsonyak. Nincs kiépített, bevezetett brand. Nem jellemző a stratégiai gondolkodás, a kooperáció, nincsenek szakemberek (illetve azt mondanám inkább, hogy hozzáértő emberek - pár Facebook poszttól még senki nem lesz az - igen, én sem). És még folytathatnám.


Ki gondolja azt, hogy egy megyi jogú várost, egy megyeszékhelyet majd a turizmus húz ki a bajból? Már jó pár éve el kellett volna kezdeni komoly megoldásokat keresni más területeken, valódi utakat találni, hogy mi legyen az ipari szerkezet összeomlása után, hogyan tudjuk megtartani a fiatalokat, a műszaki értelmiséget? Ilyen lehetett volna az infrastruktúra fejlesztése már a mainál jóval korábban, a főiskola erősítése (pl. turizmussal kapcsolatos képzések) - és nem megsemmisítése, az IT szektor erősítése, IT cégek bevonzása a városba, az elektronikai ipar, a fejlesztések erősítése, fiatal vállalkozók ösztönzése. Bátor, cselekvőképes, vízióval rendelkező vezetőkre, potens képviselőkre, valódi programokra lett volna szükség.
Lehet, hogy az utolsó órában vagyunk, de még nincs későn. Teljesen fölösleges egyébként visszamutogatni, a vélt vagy valós felelősséget tologatni, előre kell nézni, lépni kell!

Mennek a halak sorban, a lepényhal megy elől, a remény hal meg utoljára...Hol is tartottam? Ja, igen, a turizmus.


EGY LEHETŐSÉG, EGY ESZKÖZ
És igen, komoly lehetőség lenne a turizmus is, de nem kizárólag csak az a megoldás.

Mit is gondolok a turizmusról?
Azért bátorkodok erről írni, mert nem csupán klaviatúra-huszárként érint a téma, hanem néhány szerény próbálkozást már tettem ezen a területen.

A turizmus nekem a szülőföldem értékeinek a megőrzését is jelenti.

A legfontosabb elvek a számomra:
- Természeti erőforrások megőrzése, védelme
- Helyben élők életminőségének javítása

A fentiekből egy fenntartható turisztikai hasznosítás következik, amelyből gazdasági és társadalmi előnyök is fakadnak. Ezen felül kedvezőbb megítélése lesz a vidéknek és a helyiek kötődése is erősödik.

A turizmus számomra tehát eszköz, hogy a fenti két területen előre tudjunk lépni. Megmagyarázom. Mivel a természeti, táji értékeket nem lehet a helyi társadalom kizárásával megóvni, ezért nagyon fontos, hogy érezzék annak a jelentőségét, hogy egy ilyen csodálatos környezetben élnek. Egyrészt tehát ki kell elégíteni a helyi közösség rekreációs igényét, másrészt úgy látom, hogy a helyben élők turizmus iránti igénye nagyrészt egy pozitív megerősítés, visszajelzés iránti igény: szép helyen lakunk, mások is nagyra értékelik, joggal vagyunk büszkék rá, erősíti a kötődésünket.
Nyilván mindenki látja, várja az anyagi hasznot is valamilyen mértékben.


A MEDVES
A Salgótarjánt északról övező terület, tehát a Medves, egy kistáj. Helyenként jelentős tájesztétikai értékekkel bíró, változatos, könnyen bejárható, természetközeliséget kínáló, kis kiterjedésű terület.
A főbb látnivalók néhány négyzetkilométeren találhatók.
Súlyos hiba állandóan párhuzamot vonni a - nem is tudom - Mátrával, Bükkel, Alpokkal, Andokkal, Sziklás-hegységgel, Montes Appeninus-szal…
A Mátra 200 négyzetkilométer, a Medves-fennsík és környezete 20 négyzetkilométer lehet.
Amikor tehát a fenntartható tájhasználatról beszélek, akkor azt vallom, hogy a nagyobb hegységekben megvalósuló - és a tarjániak által vágyott - beruházások nem feltétlenül lennének hasznosak nálunk, azt a pár négyzetkilométeres magterületet veszélyeztetnék, ami a Medves lényege, ahol a növény és állatvilág változatossága koncentrálódik.
Hangsúlyozom újra: ez a mi örökségünk, ennél többet, jobbat, nagyszerűbbet aligha tudunk a jövő generációra hagyni.


TÖMEGTURIZMUS? EH!
Többen a tömegturizmusról beszélnek, abban látják a megoldást. Valószínűleg azonban keverik a szezont a fazonnal, mert nincsenek tisztában a tömegturizmus fogalmával, hatásaival, feltételrendszerével.
Kezdjük ott, hogy nincs olyan vonzerőnk, amelyik alkalmas lenne a tömegturizmus szervezésére és nagyon-nagyon hiányoznak a minőségi szolgáltatások.
Persze, sok pénzzel, munkával, IQ-val, sok kockázattal lehetne ezen is változtatni. Még az is lehet, hogy pl. a jövőben a Legyen Ön is Milliomos Párt (fiktív párt, mielőtt valaki félreértené) valamelyik potentátja már nem tudja hova tenni a pénzét és a pirosra (vörösre :) ) tesz. Mert pl. vonzerőnk akkor lenne, ha, mondjuk, egy tematikus parkot építenénk. (Nyilván felmerülne bennem a kérdés, hogy miért éppen a Medves-fennsík, Salgó vár, Eresztvény háromszögre gondol mindenki ilyen esetben, mikor számtalan egyéb területünk van erre a célra.) A véleményem ekkor sem változna, a Medves a fenntartható turisztikai használatra, ökoturizmusra alkalmas. Szóval, más területet kell ilyen célra keresni a városon belül.
De maradjunk a beruházásnál! Ez azonban még csak egy tematikus park lenne, amihez egyéb szolgáltatásokat, attrakciókat is kellene kapcsolni. A belterületi fejlesztések híve vagyok tehát az ilyen esetekben. Nyilván kellenének szálláshelyek, éttermek, kiegészítő attrakciók is a belvárosban. Ez olyan lehetetlen küldetésnek tűnik jelenleg.
Két dologról (bár okosan, jól irányítottan azért összefüggésbe hozható) beszélünk tehát, hiszen egy réz...khm...szerszámú bagoly tematikus élménypark látogatói más motivációkkal érkeznek ide, mint a Salgó környékének természeti, táji értékeire kíváncsi turisták.
Éppen ezért a tematikus park látogatóinak a belvárosban további minőségi szolgáltatásokra lenne szükségük. A medvesi tájba pedig a más motivációkkal rendelkező látogatókat látnánk inkább szívesen.
Vagyis: Stratégia, brandépítés, célcsoportok elérése és az attrakciók helyének megfelelő kiválasztása, fenntarthatóság, turizmus irányítása … újra és újra és újra.
Ez egy gondolatkísérlet volt, építhetünk nagy attrakciókat (szkeptikus vagyok), de kezeljük megfelelően ezeket a terveket.


TŰRŐKÉPESSÉG
Mint érzékelhető, nem vagyok a természeti környezetet érintő tömegturizmus híve. Egy ilyen kistájon, ahol sok érték koncentrálódik, a tömegturizmus az ökológiai, társadalmi tűrőképesség határát biztosan átlépné és gyökeresen megváltoztatná a tájhoz való viszonyunkat.

A neten és egyéb helyeken sok-sok technokrata javaslat hangzik el, hogy mit kellene csinálni. Ezek általában rövid távon működtethető és többnyire a fenntartható tájhasználattal nem összeegyeztethető elképzelések. Nem is beszélve arról,hogy maguk a fejlesztések fenntarthatósága is erősen kétséges. Muszáj erről beszélnünk a neten könnyen lájkoló barátaink kedvéért. Ki itt libegőt vet, lájkot arat, na!

Ezek az agymenések az alábbi gondolatmenet alapján születnek:
Máshol pörög a turizmus - nálunk szép a táj - fogalmam sincs, hogy ezt hogyan lehetne hasznosítani - ezért építsünk bele valami nagyot, attrakciót - árusítsuk ki.
Van egy várunk - szép, szép, de ez nem elég - tegyünk alá kacsalábat, majd jobb lesz - dől a zsé, csörög a juró.
Rém egyszerű gondolatmenetek ezek. Én azonban nem szeretném, ha az lenne Eresztvényből, Salgóból, ami pl. Lillafüreden, Miskolctapolcán, Szilvásváradon tapasztalható.


Ezekkel az ötletekkel a legnagyobb baj, hogy nincs bennük rendszer, vágyálmok kivetülései csak.


GONDOLATMENETEK
Végigfuttattam néhány gondolatmenetet.

A jelenlegi IFA bevétel Salgótarjánban pölö 3 280 000 Ft (2017). Ezt az összeget összesen 23728 vendégéjszaka után fizették be a szállásadók.
Amennyiben valamilyen csoda folytán duplájára emelnénk a szálláshelyek számát, akkor már nagy eredmény lenne a 6 500 000 Ft? Ez már alapot jelenthet arra, hogy a turizmus majd megoldja a város gondjait?
Csepp a tengerben. Kihúzná ez a várost a bajból? Aligha.
A vendégéjszakák számát a meglévő szálláshelyek esetében is lehetne egyébként emelni, erről majd később.

Amennyiben épülne a Medves-fennsíkon egy kacsalábon forgó lúdláb torta és vonzaná ide az embereket az Óperenciás-tengeren is túlról, akkor jó, ha mindenki tudja: közmunkások, minimálbér-közeli fizetésekkel felvett emberek dolgoznának ott, és probléma lenne már az átadás utáni első héten, hogy ki húzza meg és miből a kilazult csavarokat. Ráadásul, mivel a helyi közeg alapvetően jelenleg alkalmatlan a vendégfogadásra, minőségi problémák is adódnának. Senki ne mondja, hogy nem így lesz, mert szinte mindenhol ez történik.

Jó, de jönnek a turisták mégis, mert kíváncsiak. Hol költenek majd pénzt? 
(Eger belvárosában járt már valaki az elmúlt hónapokban?)
Nem hiszem, hogy a salgótarjáni belváros fontos desztináció lenne, márpedig, ha a tájat nem tudjuk telezsúfolni (mert nem akarjuk, ugye?), akkor a városban kellene elkölteniük a pénzt a turistáknak (és egyébként is). Mondjuk étterem étterem mellett kellene, hogy legyen a Fő téren, az a minimum. Plusz látnivalók, pezsgő kulturális élet, kikapcsolódási lehetőségek… A tömegturizmus csak akkor lenne reális lehetőség, ha a városi környezet is vonzó lenne a turisták számára, ahol helyi termékeket, divatcikkeket, minőségi termékeket vásárolnak, esznek, isznak, kávéznak, nézelődnek (szinergia hatás)… De hol? De mit? Még a tarjániak is jelentős számban Egerbe, Budapestre mennek vásárolni, ha választékot szeretnének (mondjuk, ebben lehet némi sznobizmus is).*
Ebben a helyzetben szállást is kellene ott találniuk, mégpedig minőségi szálláshelyeket. Álom, álom, édes álom!

*Vagyis érdemes lenne előbb a helyben élők helyzetén javítani, munkahelyekkel, infrastruktúrával stb. Stb.


HOPPÁ!
A turizmus hatását nehéz számokban kifejezni egy városban, az IFA bevételnél azért többet hoznak, nyilván. Tankolnak, ebédelnek, vásárolnak, múzeumokba mennek stb. stb. - más helyeken.
De azért érdemes lenne összehasonlítani az IFA bevételt és a vendégéjszaka számot, mondjuk a már említett Egerrel. 2017-ben a vendégéjszaka szám ott 623236 nap volt, az IFA bevétel, pedig 231 533 139 forint....(igen, jól látod, barátom). Mennyi is volt Salgótarjánban? 3 280 000 forint.
Ezen felül Egerben belépőket fizettek, vacsoráztak, bort ittak, ajándéktárgyakat vettek…
Normális ez? - gondolja most az olvasók egy érzékeny része, rám értve. De hiszen az Eger!
Hoppá! - mondom én - De hiszen te arról ábrándozol, hogy Salgótarjánt a turizmus húzza majd ki a bajból. Akkor ki kell tűznöd a célt, nem lehetsz kishitű! Vágj bele! Legyen itt is 600 ezer vendégéjszaka! Vagy csak dumálsz? Van stratégiád? Tettél már két szalmaszálat keresztbe? Mert amikor arról beszélsz, hogy a turizmusra kell építenie salgótarjánnak, akkor bizony ez a cél. Vagy csak megközelítőleg ez. Na jó, legyen csak a fele. :)

Nézd már meg a fenti, egri számokat! És gondold hozzá, hogy ezen felül mennyi pénz áramlik ott a vállalkozásokhoz stb. ebből a szektorból. És gondold el, hogy ott sem fenékig tejfel (tejföl, tejfl, tjfl - sapkára vele!) minden.

Ráadásul: Salgótarjánban a kicsike kis IFA-t tulajdonképpen a Tarjáni Gyermektábor fizeti be nagyrészt, tehát a szállások furfangos módon megkerülik a fizetést. Mennyi eszük van, mi? Erre a mentalitásra már építhetünk!


A MEDVESRE GONDOLUNK
Egerben többnyire a városon belül mozognak a turisták, a mi esetünkben azonban mindenki a Medvesre gondol.
Arra építeni tömegturizmust, a várost megmentő ágazatot vizionálni arra, hogy veszélyeztetjük egy vagy több “beruházással” az amúgy szép, értékes tájat és a turisták egyébként az elkerülő úton elsuhannak a város mellett, nos az...az.. az, ami. Semmi.

ILLUZIÓROMBOLÁS
Maradjunk annyiban, hogy a nagy víziók megfogalmazásánál ezeket figyelembe kell venni:
- A tömegturizmus feltételei nem adottak a medvesi tájon
- A koncepciótlan, elszigetelt, szinergiahatást nem eredményező beruházások önmaguk fenntartásával lennének elfoglalva, tájromboló hatásuk lenne
- Nem növekedne úgy a szálláshely-kapacitás, hogy az jelentős hatással bírna
- Salgótarján város nem kínál megfelelő desztinációkat (nem vallási, kulturális központ, nincs történelmi városrésze, nem üdülőközpont stb.)
- A várt előnyök elmaradnának
- A térségben ökológiai és társadalmi feszültségek jelennének meg
- Ökoturisztikai fejlesztések ugyanakkor szükségesek
- Karbantartás, területkezelés, ökoturisztikai attrakciók fenntartása elengedhetetlen
- Szolgáltatásokat bővíteni kell, színvonalas szolgáltatásokra van szükség

NEM AKAROK
Mondtam, hogy ez egy szubjektív vélemény? Tehát én nem akarok büfés sátortábort, csattogós lepkéket a tájban! Nem akarok fenntarthatatlan, vergődő, lélegeztetőgépre kötött beruházásokat.
Sőt! Nem szívesen látom azt sem, aki csak az “attrakció” miatt jön és valójában nem kíváncsi az igazi arcunkra, az igazi értékeinkre. Mert elmondom nektek, hogy bár az itt hagy ugyan némi pénzt, de csak a probléma lesz (van) vele. Ezt elhihetitek.
Az otthonotokba sem engedtek be bárkit szívesen, csak azt, aki szimpatikus, akivel azonosulni tudtok, akit értékesnek tartotok, a barátokat...meg a rokonokat. Elég sajátos felfogás a mai pénzközpontú világban, ugye?


DE, AKAROK!
Persze, azt sem mondom, hogy én nem akarok turizmust fejleszteni. Muszáj ezt is leírnom, mert néhány csekély értelmű medvebocs még másként értelmezi. Igen, kell fejleszteni!

Én tehát ezeket az embereket várom sok szeretettel:
Azokat a turistákat, akik a természetközeliséget szeretik és keresik, pozitív értékrendjük van, harmóniát keresnek a világban, környezettudatosak, gyermeknevelésben a környezettel való harmóniának nagy jelentősége van, érdeklődőek. Tudatos fogyasztók, nyitottak a helyi termékek, a helyi kultúra iránt, hajlandók pénzt költeni a minőségi szolgáltatásokra, termékekre.

Kb. ez jelenti a reménybeli vendégeink motivációit, ehhez kell minőségi szolgáltatásokat fejlesztenünk. Igen, kell fejlesztenünk. Okosan, nem okosba’.
Az egyik kiemelt célcsoport pl. a belföldi kisgyermekes családok, kommunikációs szempontból a 25-40 éves nők. Több célcsoport is van azonban.

Mondhatjuk úgy, hogy minőségi turizmust szeretnék? Igen, mondhatjuk.

Más felfogásban fogalmazhatunk úgy is, hogy ez soft turizmus, fenntartható turizmus, természetközeliséget kínáló turizmus, ökoturizmus.

A minket érintő célcsoportokat nem könnyű elérni.
Ez a nehezebb út.
Mert ha építünk valamit, mondjuk egy bányászhimnuszt éneklő, kapafogú őselefánt formájú kalandparkot, akkor ír róla az újság, bemondja még Balázs is a rádióban… és jön a nép megállíthatatlanul. (Rém egyszerű a motivációjuk, nem lesznek képesek alkalmazkodni, nem kíváncsiak ránk, nem értékelik a valódi értékeinket. Tudom, hogy miről beszélek.)
Fél év múlva leesik az egyik kapafog, de üsse kő, a másik még ép, és még kér a nép (itt elrejtettem egy hibát, aki rájön a megfejtésre, kap tőlem egy kávét Eresztvényben). Egy év múlva akadozik a bányászhimnuszt lejátszó szoftver, nem lesz pénz a frissítésre, de bánja kánya, jön még mindig a nép, veszi az olcsó hot-dogot, meg a vizezett csapos kólát…

Amit én mondok, nehezebb út. Az nem szenzációs, az nem attrakciós, de ez nem is cirkusz ám!
És mondok valamit. Van annyi ember kis hazánkban és Közép-Európában, akinek erre van, erre lesz szüksége, amit így kínálunk majd neki. Csak őket nehezebb lesz elérni, azzal bizony dolgozni kell!

Tudjátok, miért nem választottuk eddig ezt az utat? Mert magunk sem vagyunk tisztában vele valójában, hogy ezek az értékek mennyire fontosak. Mert magunk sem ismerjük igazán.
Mert csak egy nagyvonalú, általanosító, felületes véleményünk van az egészről. Vagyis: “Szép. Kezdjünk vele valamit akkor, na!”
Bizony barátaim, lehet, hogy ennyit tudunk?


LÉTEZNEK
Szóval, a célcsoport létezik, több tízezren, több százezren vannak. Érdeklődőek, nyitottak, barátságosak, értékelik a kincseinket, jönnének...csak el kell érni őket. De amivel el akarjuk érni őket, azt Balázs manapság már nem mondja be a rádióban, kis színes bulvárként sem jelenik meg az újságban, mert azt úgy hívják, hogy valódi, hamisítatlan érték.

Ezzel munka van, és nem, nem az, hogy óriás kertitörpét betonozunk a Boszorkánykő mellé, hanem valami egészen más. A motivációjukat ismerjük, ehhez alkalmazkodó szolgáltatásokkal, branddel, brandekkel, üzenetekkel kell dolgoznunk.


KITÉRŐ, DE FONTOS!
Teszek egy kitérőt, mert be szeretném mutatni, azt a két területet, amelyet a saját elveim alapján próbáltam előmozdítani (társakkal, munkatársakkal stb. együtt).

A Medvesi Fotós Maratonnal az volt a cél, hogy egy határozott célcsoportot vonzzunk, hívjunk ide. Azt szerettük volna elérni, hogy egyre több fotós keresse fel a tájat és egyre több kiváló fénykép jelenjen meg a Medvesről, ezáltal egyre több ember találkozzon a táji, természeti értékeinkkel.
A Medvesi Fotós Maraton tehát nem arról szól, hogy évente egy alkalommal, két éjszakára idejön négyszáz ember, hanem egyúttal egy medvesi promóciós program is, amelynek sokszorozó hatása már érezhető.
Ez egy innovatív turisztikai program volt a térségben, olyan marketing eszköz, amely viszonylag kevés költséggel juttatott el fontos üzeneteket rólunk szerte a világban.
A program fontos eleme volt a brandépítés, a pozitív vizuális üzenetek küldése, a közösségi oldalak, az elektronikus média elérése. Kifejezetten szempont volt a minőségi szolgáltatás. Egyértelműen azt a közeget céloztuk meg, akik nyitottak, érdeklődőek, szeretnek új tájakat felfedezni, megérinti őket a szép természeti környezet, környezettudatosak.

A Novohrad-Nógrád Geopark Eresztvényi látogatóközpontjában a célom eleinte egyértelmű volt. Színvonalas szolgáltatást építettünk a rendelkezésünkre álló keretek között, brandépítést indítottunk el (eresztvényi látogatóközpont), olcsó marketingeszközöket alkalmaztunk hatékonyan.
Az információs, programszervező tevékenység egyik fontos célja, hogy irányítsuk a turizmust.
Az általam felvázolt célok között szerepel - megintcsak fentebb - a természeti erőforrások védelme. Nos, e cél érdekében a turizmus irányítása elkerülhetetlen.
Két év működés után elmondhatjuk, hogy észrevehetően emelkedik a turisták száma a területen. Olyanok jönnek, akik tudatos döntést hoznak, mert a tájra, a történelmi értékekre kíváncsiak, a természetközeliséget szeretik és nem valamilyen színes-szagos-felületes inger hatására választanak minket.
Kifejezetten célunk, hogy a helyi termelők, termékek szerepét erősítsük a régióban, hogy a turisták is hozzáférjenek ezekhez a termékekhez, kapcsolatba kerüljenek a termelőkkel.

Egyértelműen érzékelhető a határon átnyúló hatás. Egyre többen mennek magyar oldalról a Medvesalját és környékét felfedezni és szinte napi szinten jönnek Fülek, Losonc, Rimaszombat környékéről turisták.

Mit köthetünk Eresztvényhez?

Turizmus növekedése a térségben
Közép-európai turisták számának növekedése a térségben
40 000 látogató 2018-ban (a térségben e becsült látogatói szám 60-80 ezer fő)
Színvonalas szolgáltatások
Programszervezés
Hatékony tourinform pont
Szemléletformáló tevékenység
Sokszorozó hatás
Térségi hatás (összefogás, közös program más szervezetekkel, kapcsolat helyi termelőkkel stb.)

Azt szeretnénk, ha az eresztvényi látogatóközpont egy térségi turizmusszervező és információs központtá válna, megkerülhetetlen irányító és szervező szerepe lenne a térség idegenforgalmában, de kifejezetten a medvesi turisztikiai programok szervező központjává is válna.

Itt az kezdett el működni a szűkös lehetőségekhez mérten, amiről eddig szót ejtettem. Sokan ezt nem érzékelik, vagy nem hajlandók érzékelni, mert ők valamilyen nagy dobást várnak vagy akarnak.
Én a kis lépések híve vagyok, a céltudatos, folyamatos, átgondolt, fenntartható fejlesztéseké.
És vannak terveink!


VISSZATÉRÉS

Ugorjunk vissza! Ott tartottam, hogy bla-bla-bla...nem is, hanem, hogy minőségi turizmus, célcsoport,természetközeliség, táji értékek…

Dumál, dumál, de mond is valamit? - kérdezheti az eddig eljutott nb. Olvasó (vagyis 2-3 pekingi zinternet megfigyelő, akinek a Google Translate valamilyen rejtélyes okból értelmesre fordította a szöveget).
Az ismétlés a tudás anyja.

A MEGÉRTÉSETEKET KÉREM!
(Ismeritek az Izmael című regényt? Ebben egy ember és gorilla beszélget és kiderül a párbeszédeikből, hogy az ember hozzáállása a világhoz rossz és nagyon fontos lenne az, hogy összhangban éljünk a természettel.
Ez a párbeszéd könnyen érthető, kissé didaktikus, el is lopom az ötletet, de egyszerűsítem némiképp. Mivel kis lyukamban, ahol ezeket a sorokat írom, nem férne el egy féltonnás gorilla, ezért az ajtót időnként rám törő, lelkesen érdeklődő Bojti kutyámat hívom segítségül. Mi ketten meglehetősen szerény képességű lelkek vagyunk, ezért nézzétek el nekünk gondolataink egyszerűségét. Biztató lehet az is, hogy ez a rész talán nem lesz hosszú, mert Bojti alapvetően nem benti kutya, és finoman szólva nem éppen nyári orgonára emlékeztett az illata.)

Bojti: Szóval, büdös vagyok?
Én: Igen, arra utaltam. Te tudsz olvasni?

B: Nem. Ami azt illeti, beszélni sem, de ettől most tekintsünk el! Na, akkor, nagyokos, foglald össze, hogy mik is a híres elveid?
É: Természeti erőforrások megőrzése, védelme, helyben élők életminőségének javítása, fenntartható fejlesztések, fenntartható tájhasználat, ökoturizmus. Szerintem, ha abból indulunk ki, hogy az a legfontosabb szempont, hogy az itt élőknek megfelelő életkörülményeket, infrastruktúrát, rekreációs lehetőségeket, munkahelyeket biztosítunk, az kedvező hatással lesz a turizmusra is.

B: Mi a kedvenceid (célcsoportod) jellemzői?
É: A természetközeliséget szeretik és keresik, pozitív értékrendjük van, harmóniát keresnek a világban, környezettudatosak, gyermeknevelésben a környezettel való harmóniának nagy jelentősége van, érdeklődőek. Tudatos fogyasztók, nyitottak a helyi termékek, a helyi kultúra iránt, hajlandók pénzt költeni a minőségi szolgáltatásokra, termékekre.

B: Mit értesz te itt desztináció alatt?
É: Tágabb értelemben a Karancs-Medves vidékét. Ezt kellene ökoturisztikai egységként kezelnünk. Elképzelhetőnek tartok olyan belterületi fejlesztéseket, amelyek kapcsolódnak az ökoturisztikához, nagyobb látogatói létszámot vonzanak, de nem a táji, természeti értékeket veszélyeztetik (pl. kalandpark a Dolinkában, vagy a Meszes-hegyen). Ebben az értelemben lehet desztináció a város is. Ezekre azért lehet szükség, mert a város önmagában nem desztináció jelenleg (nem üdülőváros, történelmi város blablabla). Viszont az ezekhez a beruházásokhoz kapcsolódó marketing terveket és megvalósíthatósági tanulmányokat, pénzügyi terveket nem copy paste módszerrel kellene írni.

B: A Medvesen szerinted nem kell fejleszteni semmit? Minden jó, ahogy van?
É: Nem, természetesen nem jó. Nagyon sok ökoturisztikai fejlesztés jöhet szóba. Ezeket most nem részletezem, de pl. ilyen lesz a Madár park felújítása 2019-ben (TOP keretből önkormányzat). Vannak más ötleteink is. Ami legalább annyira fontos, az a fenntartás. Sokszor minimális dolgokról beszélünk, ösvények karbantartása, kaszálás, szemétszedés, műtárgyak javítása...manapság ezek is ellátatlanok.
Annak érdekében, hogy a terület vendégeket tudjon fogadni, meg kellene valósítani egy belterületekre vonatkozó területrendezési tervet. Salgóbánya egy kis ékszerdoboz is lehetne pl. Infrastruktúrát kellene fejleszteni (szennyvíz elvezetés). Nagyobb emberi erőforrást kellene bevonni a terület felügyeletével, kezelésével érintetteknek.

B: Mi a bajod a szállásokkal? Hogyan is oldanád meg a vendégéjszaka növekedést?
É: Nyilván új szálláshelyek is nyílnak majd. Jól érezhető ez a folyamat. A legfontosabb a minőségi szálláshelyek kínálatának a bővülése, ebből a fajtából alig akad mifelénk.. Jó lenne, ha a vendéglehúzó helyek háttérbe szorulnának. A szálláshelyek - tisztelet a kivételnek - megkerülik a minimális kis IFA befizetést is, nem együttműködőek, nincsenek minőségi szolgáltatásaik, elégtelen információt biztosítanak a vendégeknek a vidék lehetőségeiről.
A szálláshely bővülésen túl van más lehetőség is. A szezon főként a nyár, de jó kommunikációval, programokkal, brandépítéssel stb. kora tavasztól, késő őszig, hó esetén télen is lehetne növelni a vendégéjszakák számát.
Le szeretném újra szögezni: vannak kivételek, vendégbarát, kategóriájukban jó minőségű szálláshelyek is.

B: Mit akarsz ezzel a brenddel? Ez valami varázsszó?
É: Majdnem az. Manapság nem létezel, ha nem hallanak rólad. A turizmus is egy termék, ahhoz, hogy el lehessen adni, kell egy márka, egy brand. Ma hazánkban, ha azt hallják az emberek, hogy Bükk, Pilis, Börzsöny, akkor azonnal pozitív gondolatokat kapcsolnak hozzá. Úgy vélik, ezek olyan helyek, amelyeket érdemes felkeresni, szépek, érdemes ott kirándulni. Mivel ismerik ezeket a helyeket, könnyen választanak ott üdülési és/vagy programhelyszínt, mert a hegység neve már bizalmat ébreszt bennük.
Lényegében brand-ekről beszélünk már, amikor ezeket a földrajzi neveket említjük. Balaton. Zemplén.
Salgótarján környéke az egyik legjobb turisztikai attrakció lehetne az országban nagyon sok célcsoportnak (kisgyermekesektől az idősekig), de kevesen ismerik, mert nem hallanak a Medvesről, Karancsról. Mivel nem ismerik, bizalmatlanok, bizonytalanok.
Na, ezért kell brand, hogy egy változatos tájat, az ökoturisztikai desztinációnkat, a Medvest el tudjuk adni. Növelni kell az ismertségét. A brandépítést már húsz éve el kellett volna kezdeni, megkerülhetetlen.

B: A geopark nem lehet elég erre?
É: Sokan úgy gondolják, hogy ha már működik a geopark, akkor mindent ki lehet pipálni. Holott nem. A geopark lehetőség és egyben teher is. Lehetőség, hogy fejlesztési pénzeket szerezzünk, nemzetközi kapcsolatokat építsünk, ugyanakkor teher, mert fenn kell tartani olyan struktúrát (nemzetközi tagság, konferenciák, geoparkkal járó egyéb kötelezettségek és munkák), amelyekre fordított pénz már középtávon is hatékonyabbá tehetné a város szűkebb környezetében az ökoturizmust. Ráadásul azt sem tudjuk, hogy meddig áll fenn egy geopark, fenntartható-e, képesek vagyunk-e négy év múlva az UNESCO feltételeit teljesíteni, azt sem tudjuk, hogy kinél lesz az irányítás négy év múlva.
A geopark jó dolog, de Salgótarján érdeke egy saját brand egy vagy több saját desztináció.

B: Érzel más problémát is?
É: Rengeteg mindenről volt szó. Stratégia, összefogás nélkül nem fog menni.

B: Most neheztelnünk kell valakire? Mondjuk az önkormányzatra?
É: Szerintem semmiképpen. Nagyon nagy hibánk, hogy mindig másra mutogatunk. Ugyanakkor ez a végletekig megosztott társadalom és a politikusaink sem könnyítenek a helyzeten. Szerintem vannak olyan ügyek, ahol egy városban, Salgótarjánban nem mi is ők vannak, hanem csak mi vagyunk (Már csak azért is, mert a kevés IQ-t kár megosztani. Egy táborra is alig lenne elég, hamarosan néhány értelmesebb kutyát - jó, pár macskát is - is be kell venni a csapatba, hogy egy ütőképes alakulatot összehozzunk).
Jellemző az, hogy egymás terveit fitymálják. Minden választás után új időszámítás kezdődik, egymás tisztelete, a másik eredményeinek elismerése nem jellemző.
Konszenzusra kell jutnunk bizonyos kérdésekben, hosszú távon kellene szervezni és konstruktívan dolgozni.
Nem építhetünk úgy jövőt, ha mindig hátra mutogatunk. Pl. a geopark esetében én elismerem az előző városvezetés munkáját is, mert létrehozták azt az infrastruktúrát, amit most működtetünk, sőt, a geoparki gondolat megjelent a város kommunikációjában, tehát foglalkoztak a brandépítéssel, terveztek, építettek.
(De mondok mást is, a körforgalmak rendbetételét is örömmel láttam - tudom, hogy ez szálka volt sokak szemében valamiért.)
Még korábban pedig mások létrehozták magát a geoparkot.
A mostani önkormányzat segítsége nélkül nem érhettünk volna el Eresztvényben eredményeket. Sőt, ha megnézed, akkor azt láthatod, hogy a Modern Városok programban ott van egy nagyobb összeg a geoparki fejlesztésekre, de jövőre megújul az eresztvényi Madár park, elkezdődnek a városban is beruházások.
Közösen kellene tehát építkeznünk. A konstruktív együttműködésbe belefér a kritika is, természetesen, de bele kell, hogy férjen sok-sok gesztus mindazok felé, akik megalapoztak valamit, támogattak valamit, vagy csak látjuk velük együtt a közös célt. Bele kellene, hogy férjen egy köszönöm is néha.
A fenti folyamatok megfelelő működéséhez egy érett, bölcs közösség is kell. Na, ez az, amit a helyi közösség itt csak nyomokban tartalmaz. Vigyázz! Fékezhetetlen habzású politikai tartalom!
Abban hiszek, hogy valójában mindenki a város fejlődését szeretné, aki itt él. Már csak az együttműködést kell megoldani...
Szóval, nem kezdhetünk új időszámítást minden választás után. Közös az otthonunk, közös a jövőnk, közös a felelősségünk.

B: Na, ez úgy hangzott, mint egy választási beszéd.
É: ...

B: Bár egy kicsit naiv.
É: ...

B: Szerinted ez az infantilis, vicceskedő duma célt ér majd?
É: Nem tudom. Ha komolyan leírnám, akkor pénzt kellene kérnem érte, nem? Meg aztán úgysem vesznek komolyan, én csak egy büfés vagyok :)

B: Mondj már néhány gondolatot, hogy mit tennél így hirtelen?
É: csak gyorsan néhány felvetés.

Stratégia kell
Nyilvánvalóan rendes stratégiát kell alkotni a helyi erők bevonásával. Nagyon fontos, hogy aztán a stratégiát nem a fiókba kell zárni, hanem működtetni kell, tehát létre kell hozni ehhez a megfelelő szervezeteket, infrastruktúrát.
Le kell porolni a soha nem használt régi terveket, hiszen azokban is lehet előremutató elem. Nem a nulláról kell indulnunk, vannak már működő egységek, folyamatok. Munkára! Egy olyan stratégia kell, amely kapcsán konszenzus jön létre minden politikai ketrecharcos között.

Marketing terv és tevékenység
Jóárasítani kell mindent, ki kell számolni, hogy miképpen lesznek fenntarthatók a fejlesztések, kik a célcsoportok, hogyan érjük el őket. Valódi árakkal, számokkal kell dolgozni és nem vágyálmokkal. Érdemes elsősorban pesszimista számokat használni. Valódi célcsoportokkal kell foglalkozni.
Kell egy marketing, pr csoport a városnak (ez lehet két fő is), akik viszik a kommunikációt.
Ja, ki kell dobni az álszakértőket!

Brand
Szerintem a táj, vagyis az ökoturisztikai desztináció legyen a brand. Karancs-Medves, Medves, Salgó - Szakértők, plíz!

IFA
Salgótarjánban a legalacsonyabb az idegenforgalmi adó. Nincs mese, növelni kell és el kell érni, hogy mindenki fizesse be. Cserébe viszont adni is kell valamit, ami a szállásoknak is jó és a turizmust is segíti.

Kedvezménykártya
Ilyen lehet egy kedvezményeket nyújtó kártya, amit a szállások adnak a turistáknak és a turisztikai szolgáltatások adnak kedvezményt az itt nyaralóknak. (Ezen már dolgozunk). A turista lényegében visszakapja a befizetett IFA-t, a szállás többletszolgáltatást nyújt, az attrakciók látogatottsága növekszik… win-win.

Hálózat
Hálózatba kell szervezni az önkormányzati turisztikai szolgáltatásokat, közös belépőkkel, kedvezményekkel, marketinggel kell előállni.
Hálózatba kell szervezni a kistérség (geopark) szolgáltatásait (határon átnyúlóan)

Szereplők közötti egyeztetések
Van néhány érdekelt fél, akik területkezelőként, tulajdonosként, turizmusban közvetve vagy közvetlenül érintettként vannak jelen a térségben.
Mondom:
Ipoly Erdő Zrt.
Bükki Nemzeti Park
Salgótarján Megyei Jogú Város
Novohrad-Nógrád Geopark (egyben Tourinform iroda is)
Salgótarjáni Rendőrkapitányság
Nógrád Megyei Természetbarát Szövetség
Polgárőrség

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a salgói, eresztvényi térségben szemetes legyen az erdő, derékig érő fű nőjjön a közparkokban, a játszótéren, erdei tanösvény műtárgyainak a romjai heverjenek a földön...Ezt a területet karban kell tartani! A turizmust irányítani kell. A térségben megjelenő turistákat ellenőrizni, tájékoztatni kell. A rongálásokat, a rekreációt zavaró tevékenységeket (terepmotorozás, driftelés Erersztvényben stb.) meg kell előzni, meg kell gátolni, szankcionálni kell.
Javaslom, hogy az érintett felek üljenek össze és beszéljék meg a teendőket, problémákat. Nincs értelme turizmus fejlődéséről beszélni, ha a fentieket nem oldjuk meg. Az érintetteknek nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a táji, tájeszttétikai elemek fenntartására, a tanösvények, erdei műtárgyak, parkok, utak karbantartására, tisztítására, a közbiztonságra. Ha füvet sem tudunk nyírni a madár parkban és nincs két ember, aki hetente egyszer összeszedje a szemetet tanösvényeken, akkor hagyjuk az egészet a fenébe! De komolyan!

Negyedévente rendszeresen egyeztessünk! Ezt már kezdeményezheti is az önkormányzat. Én bármikor felsorolom, hogy mit kellene tenni vagy nem tenni.

Ökoturisztikai fejlesztések
Kellenek :) Erről beszéltem végig. Erről majd valamikor később.

Salgótarján
Bizonyos fejlesztések a tájban is meg kell, hogy valósuljanak, de Salgótarjánban is gyökeres változások kellenek.
A turisztkikai kínálat elemei ugyanis egymással összefüggésben vannak.
A turista egy desztináció esetében élményt keres, aminek része az infrastruktúra, a színvonalas szálláshely, információ, közlekedés, étkezés, a megfelelő, bizalmat ébresztő épített környezet, kultúra.
Egy-egy összetevő nem megfelelő minősége tönkreteheti a teljes élményt.
A desztináció szolgáltatásai szinergiában vannak egymással, így a terület vonzereje jelentősen növekszik. Ezért kellenének a városban is fejlesztések, minőségi szolgáltatások.
Azt vallom, hogy ha a helyben élőknek megfelelő életkörülményeket teremtenek, akkor az már a turizmus fejlődését is segíti.
Mivel azt már tisztáztuk, hogy a turizmus nem húzza ki a bajból a várost, ezért természetesen más utakra is szükség van. Munkahelyteremtés.
Vállalkozási kedv ösztönzése, nagyon rossz állapotban vannak a helyi vállalkozók
Nincs jóformán rendes szolgáltatás, nem korszerűek a szolgáltatások.
Nagyon rossz állapotban van a helyi társadalom, szinte teljesen alkalmatlan a turizmus fogadására.
Nem ezekre kerestem a választ az eddigiekben, nem is könnyű feladat, de ezeken fog múlni minden.

Visszatérve a turizmusra: A Dolinkában, Meszes-hegyen stb. elhelyezhetők lennének belterületi attrakciók (van arra utaló jel, hogy lesznek ilyenek), de figyeljenek a fenntarthatóságra ám!
Felőlem lehet itt lombkorona tanösvény is, még az is lehet, hogy kellene, de akkor legalább ne másoljuk az eddigieket, újítsunk, vigyünk bele egy kis innovációt.
Sürgősen rendezni kell Salgóbánya, Rónabánya-telep, Rónafalu, Somoskő sorsát. Mielőtt bármibe belefognánk, jó, ha tudjuk, hogy Salgóbányától már több turista megrettent. Eresztvényben elmondták, hogy nem mertek bemenni a településre, inkább visszafordultak.

Várospolitikusok
Politikusok elsősorban legyenek lokálpatrióták és ne pártkatonák.
A pártpolitika kritikátlan elfogadása nagyon komoly kommunikációs veszélyeket rejt, mérgezi a helyi közéletet és társadalmat, félrevezeti az embereket és a hosszú távú megoldást, fejlődést gátolja.

B: Ennyi?
É: Nagyvonalakban igen.
B: A motivációm az hogy szeretnék még maradni a szobádban, vagyis ebben a desztinációban.
É: Nem maradhatsz, mert a tartózkodásod már átlépte a tűrőképességemet és a környezeti állapotok romlása miatt fenntarthatatlan a tartózkodásod.
B: Ha dobnál egy használt papírzsebkendőt, akkor a szinergiahatás is növelné az elégedettségemet.
É: Kifelé!


Ok! Komolyan vettétek? De hiszen a kutyámmal beszélgettem.

Ökoturizmus? Eh! Már Valerij Iljics Puljanov is megmondta 1963 december 12-e jeges reggelén, amikor Salgótarjánba látogatott: "Betonozni, betonozni, betonozni!”

Hogyan tovább? Ti tudjátok? Ha valaki tudja és csinálja, arra szavazok!

Kellene egy jó jelszó nekem. Legyen ez egy idézet Paksi Endrétől:
"Dzserünk!”

                                                                                        Aromo, a fékezhetetlen agyvelejű nyúl


Utóirat:
Egy kicsit azért optimista vagyunk. Vannak lépések, amelyeket értékelek.
A térség megközelítése jobb lesz.
Növekszik az érdeklődés a vidék iránt (és többségében az a célcsoport jön, akire gondolok)
Erősödött a geopark infrastruktúra és működik is valamilyen szinten és színvonalon.
Lesznek ökoturisztikai beruházások, lesznek turisztikai fejlesztések a következő években a városban is. (Nagyon fontos, hogy mindezeket egy rendszerbe tegyük, megfelelő stratégia és üzleti terv szerint működtessük megfelelő emberekkel.)
Talán sikerül fejleszteni a Modern Városok program keretein belül.
Szentjánosbogárként pislog az innováció. A Beszterce térben egy modern építészeti elemekkel megvalósuló ismeretterjesztő tartalom is megjelenik. Ez szerintem előremutató.

AaFANY

1 megjegyzés:

  1. Elolvastam. Nem volt nehéz, nem volt érthetetlen: mert érdekel a téma. A mások által eddig, e témában megjelentek kapirgálások ehhez képest. Remélem, hogy olyanok is elolvassák, értelmezik: kik nálam többet tudnak tenni is a megvalósításuk érdekében. Ránk: egyszerű, tájszerető turistákra továbbra is számíthatsz, építhetsz. Jó nekünk, jó a Medvesnek, hogy e tájra születtél - Szilárdan itt maradtál!

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy