A Zagyvának nincs forrása?

Posted By: Drexler Szilárd - hétfő, szeptember 17, 2012
A Zagyva a Medves-fennsík peremén, Rónafalu és Salgóbánya között ered. Legegyszerűbben úgy találhatjuk meg a forrását vagy forrásait, hogy  a Medves Hotel kapuja előtt jobbra, az erdő felé tartó úton elsétálunk, majd követjük a sárga kör turista jelzést.
A sárga kör egy kiépített, foglalt forráshoz vezet. A forrás mellett, egy másik kis völgyecskében is szivárog a víz, vizenyős a terület. A foglalt forrásból folyó víz rozsdaszínűre festette a követ. Ez a lerakódás a vas-hidroxid jelenlétére utal, ami azt jelenti, hogy a hajdani szénbányákon, de legalábbis széntelepet érintve csordogál a víz a felszínre.

Egy táblát is találunk itt, amely arra utal, hogy a Zagyva-forrásnál járunk.

Igen ám, de a sárga kör folytatódik, további forrásokhoz csalogat. Amennyiben követjük a jelet a jól kitaposott szekérúton, két forrást is találunk a hegyoldalban.
A régebbit Lehel-forrásként ismerjük. Az 1960-as években foglalták, jó pár éve eltömődött, csak időnként szivárog a kövek alól a víz, a csövön már csak néha-néha folyik. Sokáig úgy élt a köztudatban, hogy ez a Zagyva-folyó (illetve itt még patak) forrása, hiszen évekig, évtizedekig csak erre az egy foglalt forrásra akadt a turista az erdőben.
Ha jól tudom, azért Lehel-forrás a neve, mert egy jászberényi úttörőcsapat készítette 1967-ben (nagyon szép a Zagyva egyébként Jászberényben). Valaki egyszer a táblára rávéste a Zagyva szót is, utalva arra, hogy ez itt a Zagyva-forrás.
A zagyvarónai úttörők  később felújították.


A másik kis forrásfoglalást pár éve készítette a Zagyvaforrás Egyesület, a Varga Ferenc forrás nevet viseli. Varga Ferenc egy ismert természetvédő, madárvédő volt, aki Zagyvarónán élt.

Vajon ez a két időszakos, kis vízhozamú forrás lenne a Zagyva eredete vagy a másik, a kőből szárazon rakott forrásfoglalás a bükkfák tövében a Medves Hotel közelében?

Nyilvánvaló, hogy a kiszáradóban lévő források már szóba sem jöhetnek, de induljunk el az elsőtől (tudják, ahol rozsdás színű lerakódást látható) lefelé a völgyben.  Hoppá! Az elmúlt, csapadékhiányos napok következtében bizony ez a meder pár száz méter után csontszáraz. Ez a víz nemhogy a Tiszát, de még Zagyvarónát sem éri el.



Kicsit lejjebb azonban, Salgóbánya felől még most is viszonylag bő vízhozammal egy kis patakocska csordogál le a hegyoldalon. Honnan jön ez a víz?
A salgóbányai park mellett egy csőből folyik ki. Ezt a csövet a Medves Hotel udvarán található István táróból vezetik ide.



Az István táró mélyén, nagyjából 640 méterre a bejárattól, egy vízvételi hely található. A vízmű innen ivóvizet nyer, ezzel látják el Salgóbányát, Eresztvényt és Somoskőt. A fel nem használt vizet, vagy a bánya öregségi vizét, vagy mindkettőt egy zárt rendszeren keresztül vezetik ki a bányából, majd elvezetik a régi salgói strandhoz, ahonnan már szabadon folyik tovább a völgyben.

Az István-táróból kifolyó víz valamikor feltehetően valahol a hegyoldalban bukkant a felszínre, csak a föld mélyébe vájt üreg eltérítette útját és a könnyebb, akadálymentes úton, a tárnán keresztül folytatta azt.


Ha kekecekdni akarunk, akkor elmondhatjuk, hogy ez a mostani kifolyás nem is forrás, hiszen a forrás a föld alatti vizek természetes felszínre törési helye. Más kérdés, hogy a bányászat előtt ez a víz természetes módon a felszínre tört valahol és viszonylag bő vizű forrásként táplálhatta a Zagyva-patakot. De hol ért a felszínre?
Ha úgy vesszük, a másik, a vas-hidroxid lerakódásos forrás is bányavíz, hiszen ebben az esetben is a bányával térítették el a föld alatti vizek mozgását. Az itt működő bányát a helyiek Drajcstolni néven ismerték, előtte itt állítólag nem volt forrás. Tehát ez a szép kis forrásfoglalás sem természetes forrásra épült, hiszen emberi beavatkozás miatt fakadt a víz a felszínre.

Ezzel szemben, följebb az erdőben, a már megismert két kis foglalt forrás eredeti állapotában természetes vízkilépésnek, tehát forrásnak tekinthető (volt) - de  időszakosak, ha csordogál a víz, akkor is kis vízhozamúak és ami a fő: többnyire szárazak.

A Zagyvának tehát nincs forrása?
Úgy tűnik. A két legbővizűbb ág lényegében bányákból kifolyó öregségi víz, a földtani fogalom szerint nem tekinthető forrásnak.  Ráadásul a Drajcstolni bányából eredő ág kisebb vízhozamú, jelenleg Zagyvarónát sem éri el.

Régi térképeken, turistatérképeken látható, hogy több ágból ered itt a Zagyva. Legtöbb esetben két ág, két forrás látható a térképeken.
Napjainkban is több helyen láthatunk szivárgó erecskéket ezen a területen.
Ne mondjuk azt, hogy a Zagyva jelenleg egy rozsdás vascsövön folyik ki a salgóbányai fürdő mellett, beszéljünk inkább Zagyva-forrásvidékről :).

Két megjegyzés:
Ha már elvezették a hajdani fürdőhöz a vizet, akkor érdemes lenne megfontolni, hogy a medence helyén, a parkhoz illeszkedően egy kis tavacskát lehetne kialakítani. Nyilván ez csak boldogabb időkre lenne érvényes, amikor nem rongálnak az emberek, megbecsülik az értékeket (ráadásul a medence, ha jól tudom, már magánterület). A jelenlegi vascső helyén, a kifolyásnál pedig szintén kialakítható lenne egy rendezett hely, egy kis vízeséssel érhetne a völgybe a patak. Ide már várhatnánk a turistákat, hogy nézzék meg a Zagyva forrásvidékét. Ezután megtekinthetnék az István tárót és a foglalt forrásokat is az erdőben.

Sokan azt tekintik forrásnak, amelyik ki van építve és csövön folyik ki belőle a víz. Nyilvánvalóan nem ez a természetes vízkifolyás, azonban Magyarországon és a vidékünkön is hagyományai vannak a források kiépítésének, forrásfoglalásnak. Ha ezeket a foglalásokat nem tartják karban évek múlva eltömődnek és a víz esetleg kevésbé látványos módon jut a felszínre.
A véleményem az, hogy nyilvánvalóan szükség van az ilyen turisztikai célpontokra, de jó, ha a források többségét a természetes állapotukban hagyjuk meg.

Végezetül térképen a helyszínek:


Blog nagyobb térképen való megjelenítése

Végig a Zagyva mentén. Dr Fancsik János és Filius Balázs fotói a Nógrád Megyei Fotóklub oldalán.



2 megjegyzés:

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy