Hátrányból előny

Posted By: Drexler Szilárd - péntek, március 04, 2016

Minecraft World

Gyanútlanul szörfözök a neten és mit találok? Amíg én a lábamat lógattam, vagy puszta kedvtelésből erdőt-mezőt jártam, addig valakik igen kemény munkával kitalálták Salgótarjánt.
Hip, hip,hurrá!
Hátra is dőlhetünk megnyugodva, ez a poszt ennyiről szólt.
De nem!

Olvasom az újságban, hogy kemény, megfeszített munkával valakik valamiért átpozícionálták a várost. Ebben a tevékenységben részt vett kb. 10 tarjáni ember, közöttük talán a jegyző is, így hát minden salgótarjáni magáénak érezheti.
Amúgy ilyen program eddig még nem volt. Hörömpő Cirkusz, világszám!
Már két újságban is olvastam róla. A hátrányokat előnnyé változtatták, lesznek piros Lada taxik, gyárkocsmák, retró múzeum, retró ABC, palóc street food, roma kaja, meg a bányajáratokban Minecraft World….
Ááááááááááá!
Milyen bányajáratokban, Te? Hát a bányamúzeum is ránk fog szakadni, a Karancs szálló leomlik a Fő térre, az acélgyár területén a romok között birkák legelnek már.
Milyen bányajáratokban? 

Na jó, higgadjunk le! Igazuk van a srácoknak, át kell pozícionálni Salgótarjánt. Igazuk van, hogy a hátrányokból előnyt kell kovácsolni. Nem akarom én bántani őket.
Irány tehát az önkormányzat honlapja! Úgy látom, hogy a testület ilyen fejlesztési tervet nem fogadott el, a frissen beterjesztett költségvetésben sem látok semmit, ami erre a tervre utalna.
Viszont egy tájékoztatás nemrég elhangzott a testület előtt erről a programról, ahol egy marketinges fickó minimalista vetített előadással alátámasztva tájékoztatta a T. Képviselőket, hogy szar helyen élnek.
Örömmel láttam, hogy a szélesebb társadalmat is be akarják vonni, ezzel is erősíteni kívánják a program sikerét. Ezzel szemben a szélesebb társadalom azt látta, hogy mindenféle bevonást és beavatást nélkülözve, a bizonyára igen tehetséges fiatalok haknizni kezdtek remekművükkel, amiről csak szuperlatívuszokban tudtak nyilatkozni.

A társadalmi fenntarthatóság máris a béka segge alól indul. Nem is csoda, hiszen a fiúk nem tagadják, hogy kihívásnak érezték ezt a munkát, innen lesz szép nyerni. Az rendben van, hogy a programot magát egy szűk csapat írta, de ismerek pár embert a városban, akit illett volna megkérdezni, tanácsot kérni tőlük, időnként egyeztetni velük.

(Magamra gondolni sem merek, mert egyrészt nem vagyok szakember e területen (sem), másrészt ez a kis programocska, amit szervezünk nyilván csak véletlenül és átmenetileg a város egyetlen jól működő marketing és turisztikai programja. Most, hogy már kitalálták Salgótarjánt, nem lesz ilyen kis finglingi programocskákra szükség, tehát akár olyan helyekre is elvihetjük, amelyeket még nem találtak ki. Nem a levegőben beszélek. Amikor felmerült, hogy a fotós maraton esetleg a 9,2 milliárd aprócska turisztikai részének tűhegyni kis pontocskájához hozzáférhetne, azt a reakció jött vissza, hogy erre ők eddig nem is gondoltak, de majd keresnek.
Azt hisztitek, sértődött vagyok? Nem!
Látom, hogy zsákutcába jutottam, ennyi. A programot meg tudjuk szervezni itt is, vállalkozóként. Nem keressük halálra magunkat, de most is önkéntesként szervezzük. Másrészt több helyről is kerestek, hogy vigyük már oda (mondom, őket szegényeket még nem találták ki), legutóbb pl. a Vértesből. Én még ellenállok. Erről ennyit.)

Jobb híján tehát olvassuk az újságban azokat az ötleteléseket, amelyekhez hasonlók itt véletlenszerűen kiválasztott tíz embernek is eszébe jutnak.

Bennem az alábbi kérdések vetődtek fel:
- Honnan lesz erre pénz?
- Fenntartható ez?
- Ki rendelte meg?

A pénz kérdése: Salgótarján elkészítette integrált területi programját, amelyre 2020-ig elméletileg dől az unijós lé.
Itt van:

Mivel ezt a programot előbb fogadta el a testület, mint ahogy a tájékoztatót az újrapozícionálásról meghallgatták volna, feltételezem, hogy nem is szerepel még benne a palóc street food és társai.
Úgy hallottam, hogy az integrált területi programban azért nincs minden kőbe vésve, ezért esetleg elképzelhetőnek tartom, hogy hipp-hopp, majd a piros taxik is beleférnek. Ki tudja, mit hoz a 4.0-ás verzió?

Nem akarom én elemezni az újságban megjelenteket, de nyilvánvaló, hogy ilyen átpozícionálás nagyon sok pénzbe kerül. Szerintem, ha jól akarjuk csinálni, a 9,2 milliárd is kevés lenne rá.
Lesz-e rá pénz? Valószínűleg erről Becsó Zsolt többet tudna mondani, miután Orbán Viktor szúrós tekintete előtt ott szorongott a szőnyeg szélén pár napja. Vajon mit mondhatott a góré? „Pozícionáljatok, csak, tervezzetek, mennyi kell?”
Igazatok van, ez tényleg nem valószínű.

Még a fenntarthatóságról akarok írni néhány szót. A lehető legkönnyebb ma nagyot álmodni. Csilingelve gurulnak egy darabig még a cuki eurócskák a hazai pénznyelőkbe. Csak az nem épül meg, ami nem jut senkinek az eszébe.
Induljunk ki egy egyszerű és olcsó projektből: 40 millából történtek bizonyos fejlesztések a salgói erdőben. Nem megkérdőjelezem a szükségességüket, mert vannak előnyei, de a praktikusan gondolkodó hétköznapi emberek számára nyilvánvalóvá vált, hogy ezeket az erdőben kirakott cuccokat karban kellene tartani. Mivel ezt a minimális feladatot sem sikerült megoldani, vajon miként fogjuk a milliárdos turisztikai projekteket fenntartani? Tudom, tudom, akkorát fog durranni a dolog, hogy majd özönlik a nép. Aha.
Létezik pl. társadalmi fenntarthatóság is. Azok a fiatalok, akik a város jövőjét jelentik már nem éltek a dicső ipartörténeti múltban. Már egy negyven éves ember sem élte át azt a kort fiatal felnőttként. Vajon, kell-e nekik a retró? Nem inkább a 21. században szeretnének már élni?


Jómagam egyszerű lélek lennék, naiv, nevezzük nevén, butácska kissé. Csak itt a blogomon tudok ötletelgetni, de legalább ártatlan őrült vagyok, már ez is becsülendő a mai világban.
Szóval, eszembe jutott néhány dolog, de tényleg ne gondoljatok nagy ötletekre, csak ötletcsírákra.

Én is úgy látom, hogy a bányász múlttal kezdeni kell valamit. Pothornik József, a bányamúzeum alapítója kivételével eddig ezen a területen maradandót senki nem alkotott. A bányamúzeumra alapozva valóban érdemes lenne a bányász múltat látványosan, érdekesen, interaktív módon bemutatni az érdeklődőknek. Szerintem ebből a szempontból az egyik fontos fejlesztendő terület Salgóbánya. A salgótarjáni szálláshelyek itt koncentrálódnak, ide érkezik a látogatók jelentős többsége stb. stb. Ez a településrész lényegében a helyi turizmus természetes központja. Fejlesztendő.
A városnak a legfontosabb feladata itt az lenne, hogy egy vállalható környezetet teremt annak érdekében, hogy a turisztikai szolgáltatók, beruházók kedvet kapjanak a projektjeik megvalósítására. Lényegében a településrész rendezési tervét kellene felülvizsgálni, majd végrehajtani. Nem részletezem, hogy mit lehetne itt csinálni. Vajon, a 9,2 milliárd forint elköltése során gondolnak majd Salgóbányára? Gondolnak majd arra, hogy a turizmust legjobban akkor tudnák fejleszteni, ha itt megfelelő körülményeket teremtenek? Nem fokozom. Vegye ezt javaslatnak, akit érint.

Aztán. A városmarketinget én megfordítanám. A Karancs és a Medves vidékét nyomnám ezerrel, majd a kialakuló pozitív képet rávetíteném Salgótarjánra. Nem részletezem ezt sem.
De akkor mi legyen a várossal? Egyszerűen egy normális életteret kell a városban élőknek biztosítani, ami vállalható mások előtt is. Ha a seggünket a földhöz verjük a piros lada taxi előtt, a turista akkor sem a város miatt fog jönni. Ez évtizedes munka és sokmilliárdos befektetés lenne.
És ha lesz munkalehetőség, akkor kinyit újra a Fekete Laci és állandó sor kígyózik majd a pénztárnál. Tessék, itt a gyárkocsma!

Elő szeretnék én is egy példával állni, hogy hátrányból miként lehetne előnyt varázsolni.
A fiatalok elhagyják a várost, ez bizony komoly probléma.
A jó hír, hogy a világban van már több ezer fantasztikusan képzett salgótarjáni fiatalember.
Kötődnek ezek a fiatalok a városhoz? Merem állítani, hogy kötődnek. Mihez kötődnek? Na, mihez elsősorban (a családjukon kívül)?
A természeti, táji környezethez. Tarám!
Ez együgyű dolognak tűnik elsőre. Mi lesz ebből, gondolhatjátok.

Onnan kezdem, hogy mit keres Szilaspogonyban a Szilasdrink, Magyarnándorban a Shopguard, Ludányhalásziban a Profilplast? Odafújta őket a szél? Egy önkormányzati szupercsapat befektetőkre vadászott?
Nem, az igazgatónak, befektetőnek, akárkinek kötődése volt a településhez, a tájhoz. Pont.

Most érünk abba az időszakba, éppen most, amikor a salgótarjáni fiatalok középvezetők, vezetők, tulajdonosok lesznek a cégekben. Dr. Fancsik János remek termékötletét ellopva, ha valaki égigérő csicsergőt akar gyártani közülük, mi akadályozná meg, hogy ne Gyöngyösre, hanem Salgótarjánba hozza a gyártást?
Az, hogy nincs rá programunk és nem teremtettük meg erre a megfelelő környezetet. Erre egy programot kell építeni. Ne gondoljatok milliárdokra, túl nagy dolgokra.

Arra kell alapoznunk, hogy a salgótarjániak kötődése a természeti környezethez a legerősebb. Programokat kell indítanunk, erősíteni a kötődést már középiskolás korban. Figyelemmel kell kísérnünk a továbbtanulók életpályáját, lehetővé kell tenni, hogy minél többen a városról írják meg pl. a szakdolgozatukat (az élet számos területén, ehhez partnerként kell megnyerni a cégeket, intézményeket és egyetemeket). Stb. stb. 

- Jól működő harmadik tereket, parkokat, klubokat kell kialakítani és fenntartani, ahol összetartó közösségek, mikroközösségek alakulnak ki.

- Megfelelő feltételeket kell teremteni a várt beruházások érdekében. 

- Olyan kommunikációs csatornákat kell teremteni, amelyeken elérjük a célcsoportot.

Ez csak egy ötlet volt, de dobjátok nyugodtan a kukába, ha nem tetszik. Annyit még elmondanék, hogy nem feltétlenül a nehéziparban van a jövő. Ezek a kis és közepes cégek érdekeltek lehetnek a számítástechnikában, elektronikában stb. Alkalmazhatnak mérnököket, szakmunkásokat és betanított munkásokat. A befektetői, tulajdonosi kör miatt jobban részt vesznek a város életében, ellentétben pl. az ipari parkban működő cégekkel.
Fogadjunk, hogy ha módjában állna, százból hatvan salgótarjáni fiatal javasolná a főnökének, hogy ide telepítse a cég termékeinek a gyártását. Ez az emberi tényező. Az önkormányzat pedig a feltételek kedvező kialakításával a racionalitást is alá tudja támasztani.
Nem fokozom, a lényeg talán átjött.

De, igen, még eszembe jutott valami. Ha már turizmus is szóba került, akkor feltétlenül meg kell említenem, hogy ez egy eddig soha nem tárgyalt célcsoport. Ezek a fiatalok előbb-utóbb el akarják hozni ide a barátaikat, ismerőseiket, családjukat, cégüket egy kis céges bulira… ( a táj miatt, természetesen és nem a retró ABC miatt)
Szóval, ennek a feltételeit is meg kell teremtenünk.

Update:
Sokan kerestetek a fenti témával kapcsolatban és a beszélgetések során előjött a gondolat, hogy a helyben maradó fiatalokkal mi legyen?
Nyilván én sem tudom mindenre választ (lehet, hogy igazi választ semmire), de ötletem azért van.
A tarjáni fiatalokat már egész korán az önállóságra, a vállalkozások fontosságára biztatnám és nevelném. Sikeres emberekkel ismertetném meg őket, előadásokat szerveznék nekik, az iskolában felkészíteném arra, hogy bátran ötleteljenek és azt próbálják megvalósítani.
Az önkormányzat helyében létrehoznék egy irodát, vagy kibővíteném a SITI-t pályázatírási tanácsadással. Még jobb lenne, ha ezt valamilyen üres épületben hoznák létre, és  akár már irodát is biztosítana egy fiatal vállalkozónak két évig meghatározott feltételekkel. 
Most is fut pl. olyan pályázat, amely fiatal vállalkozóknak szól. Nos, ebben és ehhez hasonló lehetőségek elérésében segíteném a helyieket. Feltárnám és bemutatnám nekik a nemzetközi forrásokat. Segíteném a fiatal vállalkozókat telephellyel, irodával, Programot indítanék a helyi startup-ok támogatására, segítésére.
Megragadtunk sajnos ennél a retrónál és a Salgó rallye-nél. rendben, legyen ez is, de ne csak ez, nekünk tovább kell lépnünk!


Be is fejezném az ötletelést. Köszönöm a figyelmet!

Lesz mit csinálnunk, miután elkészül a Minecraft World.

OK, ez cinikus lett a végén. Inkább azt javaslom, hogy ismerjük meg a tervet, beszéljünk róla. Ha tökéletes, hagyjuk úgy, ha viszont vannak észrevételeink, tegyük meg.
A labda az önkormányzatnál pattog, mutassák már meg nekünk ezt a tervet!



1 megjegyzés:

  1. Jó ötletek! És jól megírtad. Előhoznám még a városi legendákat, hiszen sok helyet a világon a helyi legendák tettek vonzóvá. A mi esetünkben többek között a bányarémet és a kulcsos kisasszonyok szellemalakját tudnám megemlíteni, amelyek rengeteg programnak, filmnek, könyvnek, stb... képezhetik a témáját.

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy