Virágozzék minden...tető!

Egy korábbi bejegyzésben már foglalkoztam a Hild-díjjal. Salgótarjánt modern városként említik az utikönyvek, újságcikkek, talán így gondolnak rá az itt élők is. Nem tudom, mi járt a tervezők fejében, de talán arra gondoltak, hogy a modern építőanyagokat, például a betont, miként tudnák úgy felhasználni, hogy a táji, természeti környezettel, domborzattal egyfajta harmonikus egységet alkosson. Nem arról szeretnék írni, hogy ez miként sikerült,ezt mindenki ítélje meg maga, amikor a városban jár, vagy amikor a fotókat nézegeti róla.
És itt már a témánkhoz is érkeztünk. A városról alkotott képünk általában a saját, földhözragadt perspektívánkhoz kötődik. A járdáról készülnek a fotók, itt sétálgatva szemléljük a házakat.
Amennyiben az építészeti terveket megnézzük, akkor azt láthatjuk, hogy az alaprajzok, metszetek mellett szép homlokzati rajzok is készültek, amelyek lényegében azt mutatják, hogy a földön sétáló ember miként látja majd az adott épületet, netalántán környezetével együtt.
Az épületek homlokzata, azok színei, tagolásuk, egymáshoz való viszonyuk meghatározza azt a vizuális élményt, amely végső soron a városképet jelenti a számunkra. Nyilván fontos itt valamilyen harmónia, hiszen nem mellékes, hogy a helyben élők hogyan érzik magukat a városban.

Na, de mindenki a földről nézi a házakat, a várost? Van egy ötödik homlokzat is, amellyel eddig nem nagyon foglalkoztunk.
Az emeletes házakban élő emberek így látják Salgótarjánt:



Ez a sok lapostető lényegében egy sivatag.

A világban már számos előremutató példa van arra, hogy új lapostetős épület kivitelezésére csak akkor adnak önkormányzatok engedélyt, ha az zöldtetőként kerül kialakításra.

Mire is jó egy zöldtető?

A www.zeosz.hu honlapján olvashatjuk:
Mikroklima
A növények az életfolyamataik során széndioxidot kötnek meg, oxigént szabadítanak fel és vizet is párologtatnak. A klímára kedvező folyamatok játszódnak le az ültetőközegben is. Ezek a folyamatok a többi élőlény számára, így nekünk embereknek is kedvező mikrokörnyezetet teremtenek: kiegyenlített hőmérséklet, magas pára - ugyanakkor alacsony portartalom.

Azt hiszem, nem kell ecsetelnem, hogy a városi betonteknőben néha milyen elviselhetetlenek a száraz, forrró nyarak, és hát a por is száll ilyenkor.

Hőtechnika
Az alacsony hőingadozás az épületekre nézve is kedvező, hiszen kisebb a hőmozgásból keletkező igénybevétel, így megnövekedik a szerkezet élettartama. A kertészeti felépítmények javítják az épület belső klímáját is, hiszen télen javítják a hőszigetelő képességet, nyáron a párolgás miatt hűtik a szerkezetet.

Műszaki előnyök
A hagyományos, csupasz lapostetőkkel szemben a zöldtetők a csapadékszigetelésnek is többletvédelmet nyújtanak. Az előbb említett hőingadozás csökkentése mellett, a réteg mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét is ellátják. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így megvédjük a napsugárzás káros hatásától is. A leterhelés miatt szükségtelenné válhat a vízszigetelés rögzítése, ezzel egy technológiai lépés, és sok hibaforrás szüntethető meg.

Városökológia
A növényzettel telepített tetők a város klimatikus javításán túl a csapadékhasznosításban és a zajcsillapításban is jelentős szerepet játszhatnak. A hirtelen lezúduló zápor az ültetőközegben kondenzálódnak és nem terhelik azonnal a város csatornarendszerét, így a keresztmetszetek csökkenhetnek, ebből következően a beruházási költségek is kedvezőbben alakulnak. A zöldfelületek fényelnyelő képességének is nagy a jelentősége lehet a jövő városainak környezetvédelmében.

Számomra meggyőző. Önök számára?

A következő kérdés, hogy megvalósulhat-e ez Salgótarjánban? Azt érdemes még tudni, hogy kétféle zöldtető létezik:

- extenzív zöldtető - ahol 5-10 cm-es ültetőközegbe ültetjük a helyi klímában már bizonyítottan szárazságtűrő, ellenálló, évelő, főleg pozsgás növényfajokat. Ilyen fajokat és rokonaikat a környékbeli hegyekben is találunk, varjúhájfélék, kakukkfű, csenkesz, kövirózsa stb.

- intenzív zöldtető - minimum 30 cm ültetőközegű, akár a talajszinti kerttel megegyező tetőkert. 1-1,5 m mély talaj esetén akár már kisebb fákat is telepíthetünk.

Nyilvánvalóan a második megoldás, az intenzív zöldtető kialakítása olyan terhelést jelent egy, már meglévő lapostetőre (amely nem erre a terhelésre lett méretezve), hogy azt a régi épületek esetében el is vethetjük.

Mi a helyzet az extenzív zöldtetővel?
A kérdésben Matthesz Gábor segítségét kértem, ő a Nógrád Kas Kft. ügyvezetője, tehát tetőben otthon van.
Gábor véleménye szerint, a meglévő tetők jelentős hányada, mely iparosított technológiával épült (PEVA, panel, blokkos. stb.), minden bizonnyal elbírják az extenzív zöldtető kialakításához kapcsolódó többlet terhelést. Nyilván minden esetben ezt egyedi vizsgálatnak kell megelőznie.

A tetőink tehát alkalmasak arra, hogy extenzív zöldtetővé alakítsuk át őket.

A gondot inkább az anyagiak jelentik. Egy "normál" tető csapadékvíz elleni szigetelésének felújítása 3.000 - 4.000.-Ft (nettó)/m2 áron megoldható. Sajnos, ez is nagy érvágást jelent az épület tulajdonosoknak, így csak 10%-uk rendeli meg a kiegészítő hőszigetelést is, ami pedig rövid idő alatt megtérülő befektetés.

Az extenzív zöldtető kialakítása a fenti költségeknek négyszerese, ötszöröse. Nem arról van szó ugyanis, hogy egyszerűen növényeket telepítenek a szigetelésre.

Alapfeltétel a tökéletes csapadékvíz elleni szigetelés megléte, illetve felújítása, (nem árt a kiegészítő hőszigetelés sem). A vízszigetelésre kerülő védő,
szűrő, vízmegtartó rétegek után kerülhet sor az ültető közegre és a
növényzetre, a teljes rétegrend felépítése nagyjából 12.000.-15.000.-Ft/m2 áron valósítható meg.

Nyilván mindenki boldogan építene zöldtetőt, ha lenne rá pénze, támogatná az állam, lehetne pályázni rá. Forrást én sem tudok felmutatni, de talán nem reménytelen a helyzet. És itt át is adnám a lehetőséget a várospolitikusoknak...
Egy biztos, nem csak szebb, élhetőbb, hanem gazdaságosabb megoldást is kínálnának a zöldtetők Salgótarjánban.