Fekete-fehér túra

Egy viszonylag ismeretlen helyet kerestem fel a napokban a Medves-fennsík szélén. E terület Salgóbánya, Rónafalu és Zagyvaróna között található, tulajdonképpen szerves része a valamikori rónafalui majornak. Egy legelőerdő és egy gyep volt itt a fennsík leszakadó pereme alatt. A kis területen egy riolit tufa kibúvás is látható. A vegyes növényzet, az öreg fák, a riolit tufába kapaszkodó festői gyökerek minden évben idevonzanak. A fehér színű tufa élesen elüt a környezettől, kisebb foltokban teljesen hiányzik róla a növényzet. Gyerekkoromban ezt a kis dombot Fehér-hegynek neveztük el.



A Fehér-hegy és a fennsík pereme között egy kis "medence" található. A gyepet szeder-vadrózsa bokrok és borókák tarkítják. Van itt néhány különös mélyedés, amelyekről gyerekkorunkban azt hittük vagy hallottuk, hogy a háború során keletkeztek. Lövedékek csapódtak be, vagy ágyúállások lehettek? Lehet, hogy szénkutató árkok voltak? A jellegzetes, kicsit félkör alakú földhányások inkább az előző verziót támasztják alá. Lehet, hogy a rónaiak közül az idősebbek még tudják, hogy miként keletkeztek ezek a gödrök.
A gyep szélén, a fennsík peremén, inkább már Rónafalu felé tömegesen nyílnak a fehér ibolyák. Sajnos, most nem láttam túl sokat, mert a vaddisznók feltúrták a gyepet, de azért néhány tő szépen virított.



A Fehér-hegy mellett, egy kisebb földkúp oldalából egy lapostetejű bazaltkő, egy kőasztal áll ki.
A fennsík e peremén a rónafaluaik kisebb kőbányái voltak.
A Medves-fennsíkon, az egyik időszakos vízállásban fekete gólyát figyeltem meg. A fekete gólya vonuló madár, a fehér rokonával ellentétben emberkerülő, háborítatlan erdősségekben fészkel. A Medves peremén, szlovák részen évek óta fészkelhet már, a fennsíkon rendszeresen látjuk táplálékot keresni.