Mármint annak szép, aki hegyen lakik. Napok
óta köd borítja az országot, azonban a magasabb csúcsokon járva, egy csodavilág
tárul a szemünk elé. A Karancs-Medves vidékén is ez a helyzet.
Komka Péter, MTI fotós, kihasználva ezt a
ködös időszakot, többször is fotózta Salgótarjánt és környékét. Fotói a
városról nemcsak a hazai, de a nemzetközi hírportálokon is megjelentek. Itthon
már a legjobban fotózható városként, de a köd fővárosaként is nevezték
Salgótarjánt.
A napokban sorra jelentek meg helyi fotósok fényképei is a
közösségi portálokon, ennek köszönhetően december 27-én teltház volt a
Karancson és a Salgón. A köd teteje 550-600 méter magasan húzódott, így a
medvesi csúcsok és a távoli, nagyobb hegyek (Mátra, Börzsöny) látványosan
emelkedtek ki a ködtengerből. Hét ágra sütött a nap a hegyekben, lenyűgöző
élmény volt.
De miért is alakult ki ez a hatalmas köd? Egy
ismerősöm, Ujj Ákos segítségét kértem, az ő kalauzolásával szedtem össze az
alábbi infókat (segítségemre volt még a koponyeg.hu és a met.hu is):
Sokat hallottuk a meteorológiai
hírekben, hogy egy úgynevezett hidegpárna miatt alakul ki ez a jelenség a Kárpát-medencében.
Ez egy tipikusnak nevezhető decemberi időjárás, amely anticiklon vagy
anticiklonális hatások miatt jön létre. Az anticiklon egy magas légnyomású légörvény, lefelé irányuló légmozgás jellemzi. Centrumában
csendes, nyugodt az időjárás, a légkör magasabb részeiben felhőoszlató hatású.
Télen gyakran jellemzi a párás, ködös idő.
Amikor egy anticiklon tartósan uralja a
térséget, akkor kialakulhat (és rendszerint ki is alakul) egy úgynevezett hidegpárna. Ekkor a medence alján több napon keresztül
párás, ködös idő jellemzi az időjárást. A köd fokozatosan vastagszik és rétegfelhőzetté
alakul át. A felhőzet teteje 400 és 1000 méter között stabilizálódhat. A
felhőzet alatt szürke, ködös az idő, a kiemelkedő hegycsúcsokon melegebb, napos
az időjárás.
Jelenleg a ködréteg olyan 250-600 méter
vastag. Az elmúlt napokban felemelkedett a Karancs fölé is (729 méter magas a
csúcs), de volt olyan időszak is, amikor a ködfelhő alja körülbelül 400 méteren húzódott,
tehát a völgyben ugyan ködmentes, de napsütés nélküli idő volt.
A legszebb azonban a Medves vidékén az,
amikor a 600 méter fölötti hegcsúcsok kiemelkednek a ködből. Gyönyörű ilyenkor (is) a
táj. Ezekben a napokban leginkább a Karancs kilátóba és a salgói várhegyre érdemes
kimenni. A völgyben lakóknak hihetetlen ez az élmény, hiszen ők az unalmas,
szürke világot látják már napok óta.
A köd megüli a Medves medencéit, vastagon áll
a Tarjáni-völgyben, a Medvesalján. A hegycsúcsokról meg ehet figyelni a mozgását. Néha
felemelkedik, néha egyes területekről eltűnik. Mozgása több minden függvénye,
de leginkább a légnyomás változás hatására és a magasabb szelek hatására változik.
Sokszor lehetett látni, hogy a köd a Medvesaljáról
szinte áthúzott a fennsíkon és „lefolyt” annak peremén, de olyan is megtörtént, hogy
a Zagyvaróna felől húzódott fel a fennsíkra Rónafalunál.
A napokban ezeket a felvételeket készítettem:
 |
| A Magas-Tátra a Karancs kilátóból |
 |
| A legmagasabb csúcs a Kékes, az előtérben medvesi hegyek: jobbra a Somlyó, balra a Pécskő. |
 |
| A salgói vár a Karancs kilátóból. |
 |
| Köd és napsütés határa a Karancson. |
 |
| A somoskői vár a Salgóról. Háttérben a Magas-Tátra. |
 |
| Néha csak ennyi látszott a somsokői várból. |
 |
| Napnyugta idején a somoskői vár a Salgóról. |
 |
| A Kápolna-hegy ködben. |
 |
| A Karancs napnyugta után |
 |
| A köd alatt valahol ott van a Cserhát |
 |
| Somoskő |
 |
| Napnyugta a Salgóról |
 |
| A salgói váron érdemes megvárni a napnyugtát is. |
 |
| Medves-fennsík. Réti kereszt. |
 |
| Salgói erdő, köd, Somoskő vára |
 |
| A ködös salgói erdő |
 |
| Fenyves a Boszorkánykő alatt |
 |
| A köd és a felhő között |
 |
| Salgói erdő |
 |
| Salgói erdő |
 |
| A ködfelhő fölött |
 |
| Fotózás a ködfelhő fölött |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése