Salgótarján - Balassagyarmat

A 2014-es önkormányzati választásokon az MSZP-s Dóra Ottó legyőzte a korábban két ciklusban is Salgótarjánt irányító Székyné Dr. Sztrémi Melindát. A választókörzetekben is több helyen baloldali győzelem született, így a város a FIDESZ sajátos felfogása szerint, elveszett.
A választási eredmény után a Nógrád Megyei Közgyűlés egy váratlannak tekinthető előterjesztés kapcsán a közgyűlés székhelyét Balassagyarmatra tette át.
Az érintettek megcáfolták, hogy ez bosszú lenne a számukra kedvezőtlen választási eredményért. A közgyűlés is megosztott volt a témában. Skuczi Nándor, a megyei közgyűlés új elnöke előkészítetlennek, átgondolatlannak tartotta a javaslatot és hiányolta a széleskörű vitát és a megfelelő hatástanulmányokat.
A javaslat előterjesztője, a fideszes Barna János szerint történelmi pillanat adódik e döntéssel Nógrád megye újraegyesítésére.
A döntés csak a közgyűlés székhelyét módosítja, a megyeszékhely még Salgótarján. A döntés után az emberek természetesen úgy látták, hogy ez a döntés a választási eredmények miatt született. Többen úgy vélik, hogy a megyei közgyűlés ma már valójában egy súlytalan szerv, tehát nincs különösebb jelentősége a dolognak.

Nem így van, természetesen.

A képre kattintva nagyobb méreteben is megnézheted Nógrád megye székhelyét

A történet nem mai keletű. 1949-ig Balassagyarmat volt a megye székhelye, 1950-ben, egy állítólag kedvező választási eredmény miatt a kommunista vezetés Salgótarjánt tette meg székhelyül. Ennek nem jártam utána, de minden bizonnyal szerepet kaphatott a döntésben ez is, de az is, hogy Salgótarjánt egy ipari várossá fejlesztették és jövőjét is így képzelték el. A megye munkásosztályának jelentős része, tehát  a kommunista párt bázisa itt összpontosult.
Salgótarján ezek után, és az ipari fejlődésnek köszönhetően átalakult, lakossága felduzzadt, a lakótelepek és a toronyházak a korabeli szemmel nézve nagyvárosi jelleget mutattak.

Az elmúlt pár évtizedben mindig lehetett érzékelni a két város közötti feszültséget. Nyilván ez nem komoly ellenségeskedés volt, de elejtett megjegyzésekből, kis szurkálódásokból érezni lehetett a gyarmatiak sértettségét.
Érthető volt a gyarmatiak bánata, hiszen a történelmi megyeszékhely rangja számukra sokat jelentett, büszkék a város múltjára és arra a szellemiségre, amelyet a múlt és a lakosság világnézete, kultúrája ötvözetéből alakult ki. Gyarmatnak volt és van polgársága, Salgótarjánnak talán ma sincs.

Salgótarjánban az ipar dübörgött, a város Hild-díjat kapott, Balassagyarmat megtartotta a polgári erényeit, de lényegében egy kisváros maradt.

A rendszerváltás után fel-felerősödtek a hangok, hogy a megye székhelyét újra Balassagyarmatra kellene áthelyezni, ebből a szempontból tehát a mostani előterjesztés nem tekinthető váratlannak.

Mi is történik napjainkban? Salgótarjánban gyárakat bontanak le és gyárakat zárnak be, míg Nyugat-Nógrádban fejlődik a könnyűipar. Balassagyarmat központja szebb mint valaha, míg Salgótarjánban megmaradtunk a Taps-téri sörsátraknál.
A képlet leegyszerűsítve: Balassagyarmat fejlődési pályán áll vagy minimum stagnál, míg Salgótarján halódik.

Ez a pillanat, ez a szavazás már érett, de biztos vagyok abban, hogy most, ebben a pillanatban a választási eredmények miatt került rá sor. Salgótarjánt megbüntették. Nem lehet tehát a gyarmatiak öröme sem teljes, mert ugyanolyan körülmények között kaptak némi elégtételt, ahogy annak idején a megyeszékhely rangot elvették tőlük.

Naivitás lenne azonban azt hinni, hogy csak a választási eredmény vezetett ide. Ez most jó alkalmat adott a döntésre, de a legfőbb ok az, hogy Salgótarján meggyengült. Elmaradtak azok a fejlesztések és beruházások, amelyek erősítették volna térségi szerepét, nem készült el időben a 21-es út bővítése. Nyilvánvaló, hogy valakik valamikor rossz döntéseket hoztak, vagy döntéseket nem hoztak meg. Ezt a döntést nem lehet csak a mostani választással kapcsolatba hozni. Pártok, döntéshozók, kormányok a felelősek Salgótarján leépüléséért.
Nagyjából mindenki, aki most is politikusként valamilyen pozícióban van.

A közgyűléssel kapcsolatos döntés persze elhamarkodott volt, ebben igaza van a közgyűlés elnökének. Az, hogy véleményével kisebbségben maradt egy újabb érdekes kérdést is felvet. Úgy tűnik, a közgyűlésben most alakulnak, formálódnak az erőviszonyok. Nyilvánvaló, hogy Salgótarján és a közgyűlés kapcsolata meggyengülni látszik és úgy tűnik, hogy egy értelmesen gondolkozó elnök alulmaradhat a racionalitást feltételező vitákban (is)..
Az a kijelentés, hogy a megye újraegyesítése megtörtént ezzel a döntéssel, finoman szólva...nos nem állja meg a helyét. A megye eddig is egy volt, a döntés pedig nem szünteti meg a két város közötti feszültséget.
Ez a kijelentés Salgótarjánt, a salgótarjániakat ledegradálja. Úgy tűnik, mintha a megye szempontjából nem számítana, mintha nulla lenne, a megye nélküle is egy és egész.
Balassagyarmatnak megmaradt a tartása, amikor megszűnt székhely lenni, Salgótarján ma viszont sokkal rosszabb lélektani helyzetben van.

Ennyi lenne a hatás?
Ennyi is elég lenne, de szerintem ez a döntés már előrevetíti a kormánypárt és a város viszonyát az elkövetkező négy évre. Ez természetesen hatással lehet egész kelet-Nógrádra is, de minimum a salgótarjáni kistérségre.

Úgy vélem, megvan annak az esélye, hogy az erőből politizáló és a folyamatosan ellenségképet kereső FIDESZ példát statuál majd Salgótarjánnal. Ne legyenek kétségeink, az a döntés az első jel lehetett.
Ne így legyen, ezt kívánom! Remélem, hogy vannak lokálpatrióta, bölcs politikusaink is, akiknek a párthűségnél fontosabbak a valódi értékek.

A történetet bonyolítja, hogy úgy alakult, hogy az elmúlt évben és idén a megyék és a megyei jogú városok is elkészítették a 2014-2020 évre szóló területfejlesztési koncepciójukat. Ez szerintem azt is jelenti, hogy nem súlytalan immár a közgyűlés, hanem több milliárd forint elosztására van hatással.

"A tervezés egyben a 2014-2020 közötti Európai Uniós programozási időszak forrásfelhasználásának kereteit is megadja. E tekintetben a megyék - a megyei területfejlesztési program készítésével párhuzamosan – elsődlegesen a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) megvalósuló fejlesztésekhez készítenek elő megyei szintű gazdaságfejlesztési részprogramokat a TOP tartalmi és forráskeretei között."

Az elkövetkező években tehát a tét az, hogy ebből a forrásból mennyi jut Salgótarjánnak, a térségnek. Nagyon nagy a tét! Ez a forrás jelentheti többek között a város megkapaszkodását a szakadék szélén.
Salgótarján is elkészítette a fejlesztési tervét, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Mivel Eu-s források bevonásával valósulhat meg, úgy tűnik, nem lehet gond vele.

Ne vegyük el azonban a gyarmatiak örömét! Egy normális világban mindegy, hogy hol ülésezik a közgyűlés, hol van a központ. Nem ez a kulcsa és nem ez a problémája a jelenlegi helyzetnek. Örüljenek, de vegyék azért figyelembe, hogy történelmi elégtételek iránti igénnyel tele van a padlás, ha csak ez motivál minket, régen rossz. Szóval, legyen jobb így, mint volt!

Lehet azonban az is, hogy totálisan el vagyok tévedve és rosszul értékelem a helyzetet. Na, de ez elvégre is csak egy blog, egy ember tűnődései. Szívesen olvasnám valahol például a Salgótarjánban eddig oly aktív civil szervezetek véleményét, vagy akár a pártok véleményét is.

Egy biztos, civileknek, politikusoknak, tarjáni polgároknak most együtt kell majd tenniük valamit!



A Facebook-on ment a vita erről:

Nekem ez jött le belőle:
Ebből a helyzetből még jó dolog is kisülhet: Balassagyarmat a Közgyűlés székhelye lesz, Salgótarján a megye székhelye. Mindenki örül . Szerintem is jó megoldásnak tűnik ez, bár a döntés elhamarkodottnak tűnik. Ráadásul ez a döntés akkor született, amikor Salgótarján meggyengült, ekkor további ütéseket is be lehet vinni. lehet azonban, hogy ez csak egy helyi kis dominancia harc volt, nem lesz további következménye.
A városnak és a megyének is van fejlesztési terve a 2014-2020-as időszakra, amit EU-s forrásokból valósít meg. Ez, úgy tűnik, garanciát jelent arra, hogy meg is kapjuk a pénzt. A városi tervet egyhangúlag elfogadták a képviselők, tehát biztosított a politikai fenntarthatóság.
Nagyon nagy szerepe van ebben a helyzetben a térség országgyűlési képviselőjének, aki több éves tapasztalattal, kapcsolatokkal és biztos vagyok benne, hogy lokálpatrióta érzelmekkel rendelkezik.
Lehet, hogy Salgótarján egy újabb üres épülettel gyarapodik és sajnos néhány munkahely is megszűnik. Feltételezhető, hogy megszűnik a megye szellemi központjaként létezni, azonban nem a sebeit kell nyalogatni, hanem most már iszonyatos erőbedobással kimászni a kátyúból.
https://www.facebook.com/szilard.drexler1/posts/367300693427583?comment_id=367328243424828&offset=0&total_comments=39&notif_t=share_comment