Bányászatra utaló jelek a Medvesen

Posted By: Drexler Szilárd - kedd, október 23, 2012

Ebben a jobb sorsra érdemes erdei házban nem lakik senki. Az eredeti rendeltetése számomra még ismeretlen, egyes források szerint iroda volt, mások azt mondják, hogy szivattyúházként működött. Akár mindkét feltételezés igaz lehet, de az biztos, hogy a ház kapcsolatban volt a medvesi szénbányászattal.
Az épületet ölelő erdő alatt keresztül-kasul bányák húzódtak, de ez igaz a Medves egészére is.

Ez a rom - amely egyébként lakóház is volt története vége felé - ma már lakatlanul, elhagyatottan áll a salgói bükkösben, igazi kísértetlak.

Tavaly a Rónafaluért Baráti Társaság emlékoszlopokat állított a Medves-fennsíkon azokon a helyeken, ahol valamilyen szénbányászatra utaló jel látható, így emlékoszlop áll például a hajdani Drajcstolni bánya helyén, vagy a fogaskerekű kisvasút nyomvonalán. Hét oszlopot állítottak, amelyek méltó módon hívják fel a figyelmet a dicső ipari múltra. Hét oszlop,de a negyven éve megszűnt medvesi bányákra még több száz kisebb-nagyobb jel utal e vidéken.


A természet lassan begyógyítja a legnagyobb tájsebeket is. Az avatatlan szemlélőnek fel sem tűnik már, hogy a Rónai-oldalban, a Gortva-völgy felső részén meddőhányók magasodtak, csillesorok futottak, tárók nyíltak...
A blogomon egy Google térképen megpróbálom összeszedni a bányászatra utaló jeleket, remélem, ezt a következő hetekben bővíteni is tudom majd.
Most azonban fotón is megmutatnék néhány, a hajdani szénbányászatra utaló jelet.

Felszíni beszakadás. A tölcsérszerű mélyedések lépten-nyomon megfigyelhetők egyes erdőrészekben, de a Medves-fennsíkon is rálelhetünk ilyen gödrökre, amelyek bányabeszakadásokra utalnak.

A bányajárat elért a salgói focipálya alá is. A talaj itt korábban is beszakadt, de napjainkban is keletkezett egy gödör, amit a helyiek szeméttel, építési törmelékkel töltenek fel.


Füstölő üregek. erről már korábban írtam egy bejegyzésemben. A bányászok elmondása szerint a szén beizzott a Vecseklői-oldal bányájában, lehetséges, hogy ma is izzik. Más feltételezések szerint a szén lassú bomlása miatt keletkező pára tör fel a repedésekben a felszínre.


Vas-hidroxidos kiválás a források mentén. A vas-hidroxid a szénben található pirit bomlása során keletkezik. Tehát ez a víz szénrétegeken folyik keresztül.


Új források. A föld alatti vizek a könnyebb úton, tehát a bányavágatokon keresztül folynak a felszínre. Sok helyen már csak ezek a források utalnak a hajdani tárókra. Többnyire rozsdás színezetű a vizek környéke a már említett vas-hidroxid kiválás miatt.


Erdei tavak. Egyes tavakat azért tartottak fent, hogy vizüket egy esetleges tűz eloltására használják, más esetben a bányákban összegyűlt, kiszivattyúzott, kifolyt víz egy lefolyástalan területen, esetleg szintén a bánya miatt kialakult gödörben megrekedt, kis tavacska alakult ott ki. A Tehenesi bánya tavát mindenki bányatóként ismeri ma is. Harminc évvel ezelőtt egy mocsaras, lápos terület volt, amelynek medrét kimélyítették, horgásztóként hasznosították.


A fennsíkon egy töltés húzódik végig, ezen épült a szénszállító csillesor pályája.


Két fennsíki bányásztelepen ma is élnek emberek. Mindkettő gyönyörű természeti környezetben fekszik.


Utak. Ez az út Rónabányát kötötte össze a Vecseklői bányákkal. A bányászat fénykorában a fennsíkra munkásbuszok is jártak, ma már csak gyalog lehet közlekedni egyes utakon.

István táró légaknája. A bánya ma vízmű terület. A 640 méter hosszú vájat végén egy ma is ép légakna biztosítja a friss levegőt.


Szénkibúvások. Egyes völgyekben szénkibúvásokra lelhetünk. Néhány nagyobb tömböt az esővíz kimos, a patakok tovább görgetik.

A fentieken túl még számos jel utal a hajdani szénbányászatra, betontömbök, szivattyúhoz csatlakozó csövek csonkjai betonoszlopok, acélsodronyok, földből kiálló síndarabok...
Később majd talán még néhány fotót feltöltök.







0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy