Parkolj vagy utazz?

Posted By: Drexler Szilárd - hétfő, május 07, 2012
Nem mindenkinek nyerte el a tetszését az új salgótarjáni parkolási rendelet.


Számomra alapvetően nem elfogadhatatlan, hogy fizetni kelljen a parkolásért, de néhány gondolat szöget ütött a fejembe.

A fizető parkolási rendszer kiépítését azzal indokolják, hogy túl sok az autó a belvárosban, nagy a zsúfoltság. Ez egyrészt igaz, ugyanakkor azonban szerintem nem ez volt az igazi indok, hanem a pénzbeszedés.

Kis közbevetés:
Egy biztos, autózási szokásainkon változtatni kell.
Tudom, hogy sokan egy lépést sem tesznek meg autó nélkül, nem elég környezettudatosan használják a személygépkocsi, néhány száz métert sem képesek gyalogolni, vagy tömegközlekedéssel  menni.
Minden bizonnyal nem ennek a rétegnek jelent majd nagy érvágást a parkolási díj kifizetése.

Néhány gondolat:
A fizetős övezetek mellett, nem messze a belvárostól ott vannak a nem fizetős övezetek, ahol már most érezhetően megnövekedett a parkoló autók száma. A zsúfoltságot áttettük az egyik helyről olyanra, ahol ez nem volt jellemző.

Aki vidéki és Salgótarjánban dolgozik, miért fizessen többet? Ez szerintem nem helyénvaló, hiszen a városnak mégis van egy térségi, kistérségi szerepe.

A butikok, kis boltok, üzletek egy jelentős része a belvárosban található. Nem fog esetleg visszaesni a forgalmuk? Lehetséges, hogy a kereslet egyre inkább a városszéli bevásárló központok felé fog eltolódni?
Ezzel nem támogatjuk a helyi kisvállalkozásokat.

Ha már fizetünk a parkolásért, akkor vajon télen takarítani fogják a parkolókat?

Ha tényleg az a cél, hogy ne legyen zsúfolt a városközpont, akkor a városban élő embereket a tömegközlekedésre kellene átirányítani:
Szemléletformálással, kulturált, kényelmes járatokkal, jól kialakított menetrenddel. Talán naiv vagyok, de a városban élő emberek szívesen járnának kényelmes, nem zsúfolt és nem túl ritkán járó járatokkal munkába.
Éppen ezért is érthetetlen, hogy miért azokat büntetjük magasabb parkolási díjjal, akik nem a helyi járati rendszeren keresztül tudnak eljutni a munkahelyükre (vidékről járnak be).
Viszont ilyen tömegközlekedésünk nincs, ami van, az nem emberhez méltó. Ma már az állattartási rendelet is szellősebb, kényelmesebb helyet biztosít a tojótyúkoknak is, mint amit a tisztelt utazó közönség kap.

És persze, nem csupán vásárolni és dolgozni járunk ide, vannak itt hivatalok is, ahol sok-sok ügyet el kell intéznünk. A jó tömegközlekedés ezt is megkönnyítené.

Érdemes lenne elgondolkozni azon, hogy ha egy városközpontot ennyire lefednek fizető parkolókkal, akkor ki kellene alakítani a parkolj és utazz rendszert. Ki lehetne ennek érdekében használni a várost átszelő vasutat is.
Régi vesszőparipám, hogy ha megnézzük a távolsági autóbusz pályaudvart, nem találunk parkolót a környékén. Sokan utaznak Budapestre a városból, de hol tegyék le az autót, ha itt buszra szállnak át? A buszpályaudvar parkolójába tábla szerint nem lehet behajtani, egyébként is csak pár autónak van ott hely. Ha most mondjuk valaki Budapestre utazik, és a minősíthetetlen helyi tömegközlekedés miatt saját autóval jön be a városba, csak fizető parkolót talál. Lényegében ez a helyzet a vasútállomással is.
A parkolót, parkolóházat nem a belvárosba kell építeni, hanem a buszállomás, vasútállomás közelébe, de ott most benzinkút, üzletek vannak.
Ebben az értelemben a déli decentrumnak nincs sok értelme, valahol itt, a helyközi végállomás és a vasútállomás környékén kellene kialakítani a város helyi és helyközi közlekedésének központját (a buszok indulhatnak a déli decentrumból ennek ellenére, sőt a nagyállomás környékén is ki lehetne alakítani egy P+R parkolót, ebben az esetben is jól jönne egy városi vonatközlekedés). Jó ezért is kérhetnének parkolási díjat, de szerintem az a töredéke kell, hogy legyen annak, ami a belvárosban van.

Tudom, hogy a város szegény, de az emberek is szegények. Annyi teher van már rajtunk, ezért nem biztos, hogy ilyen rossz gazdasági környezetben, egy ilyen hátrányos helyzetű térségben ez volt a legjobb megoldás. De lehet, hogy nincs igazam.


8 megjegyzés:

  1. Kívánom, hogy legyenek ezek az automaták az utolsó fejlesztések az autós vonalon, mostantól buszok, sőt kisbuszok legyenek a fejlesztés tárgyai. A külső városrészekben csúcsidőn kívül 2-3 ember száll fel egy buszra. Egy 12-15 személyes kisbusz (iránytaxi) simán megoldhatná a problémát. Tele van ilyenekkel dél-európa és a közel-kelet, élnek és virulnak. Hagyja a város az ilyen iránytaxikat megindulni, most hogy végre kirugják a volánt, amit nagyon helyeslek. Mielőtt lenéznénk őket, hogy "balkán" - nos a sofőrök ott pihenőidőben autót takarítanak, és versenyeznek egymással, egy pályaudvar előtt sokszor 4-5 kisbusz is vár fuvarra, ugyanabban az irányban. Tessék elmenni vonattal pl Csíkszeredába, és körülnézni, hogy működik ott az utazás. Hasonló völgyváros, lakótelepek, távoli városrészek, dimbek-dombok-hegyek.

    Kezelni kell a jelenlegi helyzetet, hát pár évig ez biztosan működni fog. Szerintem jól, mert autómentes életre ösztönöz. De:

    Parkolók helyett kerékpárutakat, tárolókat!!!

    Kibontani a Tarján-patakot, és melléje sétáló és bicikliutat tenni.

    Itt nincs pénze autózni az embereknek, és egyre kevésbé lesz a jövőben. Keressetek rá a "peak oil" kifejezésre, és meglátjátok, hogy vége van az olcsó helyváltoztatás korszakának, az energia sosem lesz többé olcsó. Hosszú távon felértékelődik az önellátás, az egészség, az energiafüggetlenség akármilyen fokozata.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Csúcsidőben viszont pont ellenkezőleg: elviselhetetlenül zsúfoltak a járatok. A kerékpárutakkal, tárolókkal egyetértek, de nem kerülhetjük meg a parkolás kérdését sem.
      Még az is lehet, hogy van itt valamilyen közép- vagy hosszútávú terv, amelyben összeáll egy rendszer, amelynek egy eleme a parkolási díj. További elemei: szemléletformálás (kerékpározás, tömegközlekedés népszerűsítése stb.), tömegközlekedés fejlesztése, átszervezése, P+R rendszer átgondolása stb. stb.
      De lehet, hogy nincs, akkor viszont kellene.

      Törlés
    2. Gondolkoztam én is ezen a kisbusz kérdéskörön, mert volt szerencsém pl. már valahol ilyennel utazni. Rugalmas, gyors és sűrűn jár, hiszen több vállalkozás is kínálja a szolgáltatást.
      Azonban el is vetettem, mert szerintem lehet ugyan létjogosultsága, de mi mégis egy más környezetben használnánk. Mások a szokásaink stb. És ez nem balkánozás, hanem egyszerű tény. Nem viseljük annyira a zsúfoltságot, több idős utazik, mások a vásárlási szokásaink stb. stb. Szerintem nem éreznénk komfortosnak, fokozná a stresszt...
      Tőlünk keletebbre más az életforma, más az életstílus, másképp viszonyulnak egymáshoz az emberek. Ott a győztes-győztes kapcsolatokat szeretik, éppen ezért a zsúfolt komp visszafordul két lemaradóért, éppen ezért az elit étterem pincére kivisz egy széket a kisgyerekével ott várakozó anyának...és éppen ezért természetesnek veszik, hogy a buszba mindenkinek el kell férnie, aki utazni akar, azt nem lelökdösik, hanem inkább behúzzák... Bent mindenki segít, hogy fizess a sofőrnek. Ha kell felváltják a pénzed, előre adják, kézről-kézre visszajön az apró.

      Törlés
  2. A szemléletformálás, ha lehet, akkor legyen a civil szervezetek dolga. Ha az állam akarja a szemléletemet formálni, az általában nem tetszik, és rossz emlékeket szül, amikor megmondják nekem hatóságilag, mi az ami jó. Szerintem a szemléletformálást a biciklisek jól csinálják, a kerékpáros civil szervezetkről csak jót tudok mondani, nem úgy mint a 4mancs-féle ökoterrorista szervezetekről. Tessék megnézni, a salgótarjáni kerékpárosok mennyi megmozduláson ott vannak, internetes fórumaik pezsegnek, tehát szimpatikus társaság, ők a jó oldalon állnak.

    Esetleg amit állami oldalról meg lehetne tenni, az, hogy honorálni a környezettudatos életmódot. Aki részt vesz önkéntes munkában (pl hulladékszedés a salgói várban), kaphatna ajándékba kerékpáros-gyalogos biztonsági felszerelést: fényvisszaverők, villogók, sisak. Vagy a kerékpárral érkezők soron kívül intézhessék ügyüket a hivatalban, vagy szolgáltatóknál.

    A közép és hosszútávú tervekről szerintem megkérdezhetnénk a városfejlesztési irodát, gondolom nincs akadálya, hogy nyilatkozzanak a témáról, hogy csak elbeszélgessünk anélkül, hogy konkrétumokat ismernénk hiteles forrásból.

    VálaszTörlés
  3. Egy stratégia az én véleményem szerint azt jelenti, hogy a társadalmi oldal is részt vesz annak megvalósításában (így a kerékpárosoknak is szerepük lehet). Az anyagi erőforrásokat viszont nem bírják erre teljes mértékben előteremteni, ez már az önkormányzat feladata lenne. Mint ahogy az ő feladata lenne, hogy bevonja a társadalmat is ezekbe a folyamatokba.
    Ne ragadjunk azonban itt le, mert bár én támogatom a kerékpáros fejlesztéseket, de nagyon megrekedtünk ezen a vonalon.

    Nem mindenki fog kerékpárra pattanni, aki az ügyeit szeretné intézni, vagy éppen bevásárolni indul. Itt (még) nem tartunk és középtávon nem is fogunk. Ráadásul a földrajzi adottságok sem kedveznek minden esetben a kerékpározás tömeges elterjedésének, az idősebb generáció ebből kiesik, nem az Alföldön vagy Hollandiában élünk
    Azt, hogy létezik-e valamilyen stratégia arra nézve, hogy miként oldódik meg majd ez a kérdés közép-vagy hosszú távon, ne nekünk kelljen kinyomozni. Ezt már ismernie kellene mindenkinek a városban. Erre viszont szükség lenne, bár mi itt ötletelünk, de a döntéshozóknak nem kellene.

    Amúgy a tömegközlekedés átszervezésének koncepciója fent van a neten:
    http://www.szekyne.com/vector/archivum/dokumentumok/SalgotarjanKozlekedesenekAtszervezese-tajekoztato.pdf

    Hangsúlyozom: ez csak egy egyeztetési anyag, de kíváncsi vagyok, hogy miként fog működni pl. a salgóbányai járat.
    Salgóbányára ugyanis a tervezet szerint átszállással lehet eljutni, illetve onnan a városba jutni.
    Nem tudom, mennyire érinti majd ez azokat, akik távolsági busz csatlakozáshoz sietnek, vagy éppen a turistaforgalmat. Így egy kicsit körülményesebbé válik a város legfontosabb turisztikai célterületének a megközelítése. Jól ellátjuk viszont Somost. Nem kötözködni akarok a somosiakkal, de végtére is ők nem a városhoz tartoznak, így a városhoz tartozó salgóbányaiak, somoskőiek hátrányosabb helyzetbe kerülnek, kényelmetlenebbé válik a turisták helyzete is.

    VálaszTörlés
  4. Nem szemléletformálásról van szó, hanem pénzbehajtásról. A vicc az egészben, hogy még csak érdemi bevételt sem hoz, több év, mire kijön nullára az egész. Már ha kijön. A madarak azt csiripelték, hogy messze nem olyan ütemben veszik a bérleteket, mint ahogy azt a városvezetés tervezte. Szép kis bukta lesz.

    A szűken vett belváros parkolóhelyei már eddig is fizetősek voltak. Ezt lehetett volna bővíteni, de nem így, és nem ilyen mértékben. De majd az illetékesek megeszik, amit főztek.

    VálaszTörlés
  5. Salgóbányára átszállással ?!?! Mivan ????

    Egy átszállást tartok elfogadhatónak, az pedig a tóstrandnál lenne a majdani kisvasút végállomása. Minden más hülyeség.

    Képzeljük el:
    Elindul a turista a fővárosból (vagy átszáll ott, mert nem is fővárosi) Átszáll Hatvanban, aztán leszáll Salgótarjánban. Majd átszáll egy buszra, ami elviszi valahová, ahol újból átszáll, hogy eljusson a salgóbányai kocsma elé, ahol kiszáll a buszból, és jó érzéssel tölti el, hogy már eddig eljutni is egy kaland volt....

    Vagy lehet, hogy le se száll Hatvannál, hanem elvonatozik Egerbe, és megnézi ott a várat...

    VálaszTörlés
  6. http://www.szekyne.com/vector/archivum/dokumentumok/SalgotarjanKozlekedesenekAtszervezese-tajekoztato.pdf - hiányolom ebből a dokumentumból Rónabánya, Rónafalu és Szilváskő városrészeket.
    A wikipedia (hu.wikipedia.org/wiki/Salgótarján) se sorolja fel ezeket, mint városrészeket, lehet, ők már tudnak valamit. Vagy nem tudnak.
    De ettől függetlenül nem biztos, hogy a helyközi közlekedés annyira jó lenne, hogy ellássa ezeket a városrészeket a maga 2-3 órás követési időközeivel ! Vajon lehet majd használni ezen a viszonylaton is az újfajta kombinált jegyeket ?

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy