Búcsújáró hely a Medves alatt

Posted By: Drexler Szilárd - hétfő, május 28, 2012
Néhány éve, amikor a Petőfi a Medvesen című filmecske miatt egy kis csapattal végigjártuk a Petőfi Sándor által, Vecseklőről Somoskőre megtett utat, Vecseklőn felhívták a figyelmünket, hogy van egy csodatévő kút is a falu határában. Akkor nem néztük meg, mert úgy ítéltük meg, hogy a kitérő sok időt elvon tőlünk, meg aztán Petőfi sem említette utijegyzeteiben a forrást.
Az igazság az, hogy magyar oldalon nem is nagyon ismerték a Mária-kutat, az utóbbi években azonban egy-két információ napvilágot látott róla, például a Karancs-Medves monográfiában.

Elérkezett az idő tehát, hogy szervezzünk oda egy kis zarándokutat vagy túrát (kinek hogy tetszik). Pünkösd hétfőn útra kerekedtünk.
A térképet nem néztem meg, ugyan, miért is tettem volna... így egy kicsit megsétáltattam a csapatot. Szóval a Medves-magos mellett lementünk Vecseklőig, mert a falu határából út, ösvény vezet a kegyhelyig.
Ezen az úton aztán visszatértünk jó magasra, a Medves-magos oldalába. A hegyoldal közepéig jutottunk, itt van a forrás.
Innen a hegycsúcs felé indultunk vissza egy erdei szekérúton és láss csodát, egy-két száz méter után elértük a határsávot. Innen már út vezetett az Ickós-kút felé a Medves-fennsíkra. A forrás a határ közelében van, Salgóbányáról, Somoskőről könnyedén elérhető.

A kegyhelyről kerestem néhány információt. Az alábbi ismereteket Nagyné Frauhammer Krisztina doktori disszertációjából szereztem, amelynek címe: Szemben a feledéssel - magyar kegyhelyek vendégkönyveinek összehasonlító elemzése.
A búcsújáró hely kialakulásáról írásos források nem tudósítanak, egyházi búcsús engedéllyel nem rendelkezik. Több legenda is ismert a hely keletkezésével kapcsolatban. Az egyik szerint egy pásztor néma fia ivott a forrásból és meggyógyult. Feljegyeztek egy olyan történetet is, amely szerint egy fa odvában jelent meg Szűz Mária. Amikor az odúból hazavitt a víz befagyott, Mária képe jelent meg benne.

Más források szerint megjelent Szűz Mária a pásztorfiúnak, ő utasította, hogy ásson egy gödröt, ahol aztán felfakadt a forrás.
A kegyhelyet a helyi vallásos asszonyok gondozzák.

A Medves-magos magyar oldalán

Útban a határ felé

Előttünk a Sátoros és Somoskő vára

A fennsíkhoz közel is található egy forrás a Vecseklőre vezető út mellett. Kérdeztük a helyieket, de nem tudták megmondani a nevét, pedig egy ilyen kiépített forrásnak biztosan van neve.

A háttérben húzódó erdő a fennsík szélét jelöli. Nemsokára Medvesaljára érünk.

Kicsit nehezteltek rám a köves út miatt...főleg azután, hogy kiderült: a forrást negyedannyi sétával is elérhettük volna.

Vecseklő falu mellett kissé megviselt tábla jelöli a Mária-kutat

Találkoztunk három vecseklői nénivel, akik elmondták, hogy Ceredről rendszeresen átjárnak zarándokok a kúthoz. A hely eredetével kapcsolatban ők mér csak a néma pásztorfiú történetét ismerték.

A vecseklői asszonyok azt mondták, hogy hosszú még az út. Igazuk volt. Nem is értették, hogy miért jöttünk le a faluba, amikor a  fennsíkról rövidebb út is vezet a forráshoz.

Szép medvesi bükkösbe értünk

A kegyhelynél két kis kápolna fogadja a zarándokokat. Ebben egy öltöztethető Mária szobor található.

A másik kápolnában a lourdesi Szűz Mária szobrának másolatát helyezték el

A vendégkönyveket az 1970-es években helyezték ki, addig a falakon, fák törzsén hagytak üzeneteket




A forrás

A vecseklői asszonyok nem tudták megmondani, hogy mi a patak neve, de egyes  források Lőrince-patakként, a  csodatévő kutat pedig Hasznos-forrásként említik.

Több forrás arra utal, hogy a vastartalom miatt sárga, rozsdás a víz. Ezzel szemben én azt hiszem, hogy a  sárga üledék vas-hidroxid kiválás. Ezt a szénben lévő pirit bomlása okozta. A víz tehát a medvesi szénrétegeken is keresztül folyhat.


Vecseklő a Medvesalján fekszik, a forrást azonban én már a Medves-hegységhez tartozónak mondanám, hiszen  nem  a medencében, hanem a hegy derekán fakad.

Nem a falu felé indultunk vissza, hiszen egyértelmű volt, hogy nagyon közel van a Medves-magos. Pár lépés után elértük a határsávot. Egyik részén egy vizenyős foltra leltünk, ahol javában virágoztak a sárga nőszirmok.


Az Ickós-kút felé indulva hamar elértük a fennsíkot.

Nem mentettem el pontos GPS koordinátákat, de a forrás valahol itt található, a Medves-magosról lefutó mély szurdokban.



Nagyobb térképre váltás

4 megjegyzés:

  1. http://www.bucsujaras.hu/vecseklo/index.html

    A Lőcse-patak forrásánál lévő szurdokban egy kereszt áll és két kis kápolnácska. Az egyik kápolna fából készült és ebben a verebély-szentkúti csodatévő kegyszobor másolatát tisztelik a búcsúsok, míg a vályogból és kőből épült kápolnában a Lourdes-i Szent Szűz porcelánszobra előtt ájtatoskodhatnak a szombatonként és ünnepeken ideérkező hívek.

    VálaszTörlés
  2. Ja, ezt a honlapot én is megtaláltam. Azt hiszem azonban, hogy a Lőrinc-patak lesz a jó név, erre abból is következtetek, hogy magyar oldalon a Medves-magoson a forrás fölött egy helyet itt pl. Lőrinc-oldalnak hívnak. A vecseklői asszonyok egyébként nem tudták megmondani a patak nevét.
    Rémlik az is, hogy mintha olvastam volna egy Lőrinc nevű pappal kapcsolatos történetet is innen.

    VálaszTörlés
  3. Kaposvári Pál2012. május 29. 16:44

    A Google Earht-ön Lőrince-patakként van jelölve, a forrást pedig Mária-forrásként említik. Mindegy, megnézzük. Ez nekem is új.

    VálaszTörlés
  4. Ma jött az értesítés, hogy frissültek a google maps és google earth műholdképei. Rónafalu házai már egészen jól látszódnak, úgyhogy érdemes lehet körülnézni alaposabban is a fennsíkon!

    https://maps.google.com/maps?q=r%C3%B3nafalu&hl=hu&ie=UTF8&ll=48.127232,19.883607&spn=0.002184,0.003449&sll=37.0625,-95.677068&sspn=42.310334,56.513672&t=h&hq=r%C3%B3nafalu&radius=15000&z=18

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy