Célkeresztben az egerészölyv?

Posted By: Drexler Szilárd - hétfő, április 11, 2011


Saját tapasztalataim:
A fürj állománya csökken a Medves vidékén. Néhány éve, egy-két évtizede a jelenlegi állomány kétszerese, háromszorosa is fészkelt a területen. A fürj semmilyen gazdasági, természetvédelmi kárt nem okoz.

A Medves vidékén a vadgerle állomány nem növekedett, inkább enyhe csökkenés tapasztalható.

Az egerészölyv állománya szintén nem növekedett a mi vidékünkön, inkább stabilnak mondanám. Az egerészölyv nem pusztítja az apróvadat, pockot, egeret zsákmányol.

A holló állomány az utóbbi évtizedekben növekedésnek indult, azonban ez az állomány tekinthető egy természetes állapotnak, korábban már azt hittük, hogy ki is pusztul erről a vidékről. A holló rovarokat, kisemlősöket, dögöt eszik, apróvadat nem zsákmányol. Kaptam egy megjegyzést, hogy időnként a fiatal nyúlfiókát elkapja, ami igaz, viszont ezzel a hollók még nem sodorják veszélybe a nyúlállományt.

A fenyőrigó ritka fészkelő Nógrád megyében, A Karancs és a Medves vidékén téli vendég. Semmilyen gazdasági és természetvédelmi kárt nem okoz. Túlszaporodásáról nem beszélhetünk.

Az erdei szalonka ritka fészkelő, tavaszi és őszi átvonuló a Karancs és a Medves tájain. Gazdasági, természetvédelmi károkozásáról nem beszélhetünk.


És most jöjjön az Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közleménye:

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) megdöbbenéssel értesült arról, hogy Semjén Zsolt, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke több védett madár- és emlősfaj vadászhatóvá tételét kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszternek írt levelében.

Az MME megengedhetetlennek tartja, hogy a biológiai sokféleség megőrzésének európai szintű kudarca után, az unió soros elnöki tisztségét betöltő ország egyik vezetője olyan javaslattal álljon elő, amely számos ponton sérti az európai és nemzetközi természetvédelmi egyezményeket. A civil szervezet reméli, hogy a vadgazdálkodás és a vadászati ágazat problémáinak megoldása nem hazánk egyedülálló madárvilágának megtizedelésében merül majd ki.

Az interneten nyilvánosságra került javaslatcsomag a nyári lúd, kanadai lúd, barátréce, menyét, nyuszt vadászhatóvá tételét és az erdei szalonka tavaszi vadászatának visszaállítását tanácsolja. Támogatja az egerészölyv, héja, barna rétihéja és holló gyérítését hivatkozva apróvadállomány csökkentésben vélelmezett szerepükre és természetvédelmi kártételükre. Az MME monitoring programjai részletes adatokat biztosítanak a megcélzott madárfajok jelentős részének állományáról, ezek alapján pedig kiderül, hogy a felsorakoztatott „szakmai” érvek köszönőviszonyban sincsenek a valósággal.


A nyári lúd is majdnem kipusztult a múlt század közepén
A fürj állománya jelentős mértékben évi 8%-kal csökkent az elmúlt években, így nem a vadászhatóvá tétele, hanem a konkrét védelmi intézkedések megfontolása a kérdés. A kanadai lúd 18 hitelesített hazai előfordulása a kérdésfeltevés értelmét erősen megkérdőjelezi, a barátréce, vadgerle, egerészölyv, barna rétihéja állománya stabil, „túlszaporodása” pedig nem értelmezhető. A nyári lúd és holló állománya a kipusztulás széléről növekedett örvendetesen újra a védelmi munkának és a vadászat tiltásának következtében.

A ragadozó madarak állományát hazánkban a válogatás nélküli irtás csökkentette le, több fajt a kipusztulás szélére sodorva. Évtizedek aktív természetvédelmi munkája, a lelövés tilalma és a vadászok egyre kedvezőbb hozzáállása tette lehetővé, hogy védelmi helyzetük kedvezőbbé váljon és állományuk újra növekedjen. Az apróvadak számának csökkenéséért kárhoztatni olyan ragadozómadarakat, mint az egerészölyv és a barna rétihéja csak a tények teljes mértékű elferdítésével lehetséges. Ezen fajok elsődleges táplálékát rágcsálók képezik, így a mezőgazdaság legfőbb segítőinek tekinthetők. Az apróvadállomány sajnálatos csökkenéséért leginkább élőhelyük pusztulása így a mezőgazdaság felelős. A vadgazdálkodás és a természetvédelem közös érdeke ezen folyamatok megfordítása, amiért megéri összefogni és közösen tenni, hogy olyan tájgazdálkodás jöhessen létre, ami lehetőséget ad az apróvadak és a ragadozómadarak állományának párhuzamos stabilizálására.
Az MME felhívja a figyelmet, hogy bármilyen változtatási javaslat esetén az Európai Unió Madárvédelmi Irányelvét kell figyelembe venni. Többek között ennek általános szabályozása miatt kellett az erdei szalonka tavaszi vadászatát megszüntetni. A szabályozás kimondja , hogy a tagállamok „A vonuló fajok esetében biztosítják különösen azt, hogy azokat a fajokat, amelyekre a vadászati törvények vonatkoznak, ne vadásszák szaporodási időszakukban vagy a fiókanevelési területükre történő visszatérésük során.” Ennek célja, hogy az ebben az időszakban különösen érzékeny vonuló madárfajok állományait védje. Ahhoz, hogy komolyan megalapozott szakmai vitát lehessen folytatni az MME felajánlja segítségét és kéri, hogy a mérvadó vadászati szakmai intézmények, mint a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Szent István Egyetem bevonásával induljon párbeszéd.

A szervezet messzemenőkig támogatni tudja a további monitorozást a még pontosabb információk gyűjtése érdekében, valamint a vadászok képzésének fejlesztését a jobb fajismeret, ökológiai és természetvédelmi tudásanyag megszerzéséért. Az MME úgy gondolja, hogy partnerségre törekedve közösen valóban tudnánk megfelelő lépéseket tenni a biológiai sokféleség megőrzése érdekében, mint ahogy tesszük ezt a ragadozómadarak mérgezése ellen. Azonban ez a megfogalmazott javaslatoktól jelentősen eltérő intézkedéseket igényel és Magyarországnak nem a kétes értékű vadászati turizmus fejlesztésén keresztül, hanem a fenntartható tájgazdálkodás és élhető vidék megteremtésével biztosíthatja a hosszútávú gazdasági érdekeit.

A kormány az elmúlt évben több olyan döntést hozott, amely a hazai környezet- és természetvédelmi igazgatás teljes ellehetetlenülésének veszélyét hordozza. Az MME kéri Fazekas Sándor vidékfejlesztési minisztert, hogy utasítsa el a vadászhatóvá tétellel kapcsolatos javaslatokat és lépjen fel egy vadászati és természetvédelmi érdekeknek egyaránt megfelelő élőhely-fejlesztési célokat megfogalmazó szakmailag megalapozott javaslatcsomag kidolgozása érdekében.

A fajoknál idézett állományváltozási adatok az MME 12 éves Mindennapi Madaraink Monitoringja (MMM) program alapján kerültek megállapításra. Az MMM– a vadászati szervek hasra ütésen alapuló „monitorozásával” szemben – egy valódi monitoring program,amely:
- országos lefedettséggel több száz képzett felmérő részvételével zajlik,
- random mintavételen alapul,
- standard számlálási módszereket használ,
- a következtetéseket több millió megfigyelési adatot tartalmazó adatbázisokból vonja le a megfelelő modern statisztikai eljárásokkal,
- Közép- Kelet-Európában elsőként valósította meg nemcsak a felmért madárfajok állományainak monitorozását,
- hanem az adott hazánk főbb élőhelyeire kiterjedően a természeti állapot rendszeres, éves monitorozását is.

Erdei szalonka
Az EU Madárvédelmi Irányelve általánosan tiltja a vonuló madarak tavaszi vadászatát. Ezen tiltás legfontosabb biológiai oka, az hogy a tavaszi vonuláskor visszaérkező madarak már olyan példányok, amelyek túlélték a vonulás és a telelés jelentős pusztulásait, így a visszaérkező madarak száma és kondíciója az, ami alapvetően meghatározza a faj azévi szaporodási sikerét, így a faj jövőbeli állományváltozását. Ezzel szemben az őszi vonuló állomány lényegesen nagyobb, hiszen ez tartalmazza az azévi szaporulatot is, amely példányok közül sok elpusztul a vonulás és telelés során. Így az őszi vadászat hatása lényegesen kisebb a fajok állományára.
Abban mi is egyetértünk, hogy a korábbi mintegy kétezres hazai tavaszi szalonkateríték nem befolyásolta jelentősen a faj európai állományát, azonban a fent említett természetvédelmi és populációbiológiai okokból nem tartanánk szerencsének a veszélyes precedens megteremtését az Unióban.


A fenyőrigó kilövésének sincs semmilyen gazdasági jelentősége
Fenyőrigó
Hazai költőállománya rendkívül kicsi és korlátozott területű, enyhén növekszik. Hazánkban inváziósan megjelenő elsősorban téli vendég, a faj nem okoz jelentős kárt semmilyen terményben és esetleges vadászatának sem lenne semmi gazdasági jelentősége. Az állomány monitorozásához (akárcsak a többi madárfaj esetében) nincs szükség lelövésre, azt megfigyelési módszerekkel tökéletesen meg lehet oldani, amit az MMM keretében az MME el is végez minden év telén és tavaszán. Nem látunk semmilyen okot a faj védettségi státuszának változására.
Magyarországon szerencsére nincs is hagyománya az énekesmadarak vadászatának, az Európában csak az erősen kritizált mediterrán vadászhagyomány szerepel.

A vadgerle haza állománya stabil, így is kéne maradnia
Vadgerle
Hazai költőállománya stabil (1999-2010). Nem látunk semmilyen okot a faj védettségi státuszának változására.

Fürj
Hazai költőállománya jelentősen csökken (1999-2010). A faj védelme érdekében szigorúbb természetvédelmi és agrár-környezetvédelmi intézkedéseken kellene gondolkozni, nem pedig az egyébként is csökkenő állomány további gyérítésén.

Egerészölyv és barna rétihéja
Hazai költőállománya mindkét fajnak stabil (1999-2010). Az egerészölyvet és a barna rétihéját a 20. század második felére legális és illegális vadászatukkal gyakorlatilag kipusztították a magyar alföldről, amely állományok a 80-as 90-es években álltak helyre elsősorban az illegális pusztításuk csökkenésének köszönhetően. Alapszintű biológiai tudás birtokában „túlszaporodásról” nem beszélhetünk, hiszen a fajok jelenlegi állománynagyságát kizárólag a természetes élőhelyek és a zsákmányfajok (elsősorban a pocok és egérfajok) elérhetősége befolyásolja. Emellett még mindig jelentősen limitálja a két ragadozómadár-faj állományát az illegális pusztításuk (mérgezések, lelövések) és az elektromos távvezetékek tartóoszlopain elszenvedett tömeges áramütésük. Ezen fajok védelme gyakorlatilag a pusztításuk tiltásában nyilvánult és nyilvánul ma is meg, ezért nem értelmezhető az a vadászberkekben elterjedt vélemény, miszerint a „túlzott védelmük okozta túlszaporodásukat”.


Az egerészölyvvel és a barna rétihéjával ma már szerencsére úton útfélen gyakran találkozhatunk az alföldön, ezért is kiáltották ki ezen jól észlelhető fajokat az apróvadak fő pusztítóinak, és egyben a fél évszázados állománycsökkenésük fő bűnbakjainak. Emellett azonban a valós – de persze nehezebben kezelhető – okokat szívesen elfelejtik említeni, úgy mint a mezőgazdálkodás intenzifikálása, a pihenő és szaporodóhelyül szolgáló élőhelyek (mezsgyék, fasorok, bokrosok, parlag- és gyepterületekek) megszűnése, a szőrmés ragadozók (pl. róka, borz) lényegesen jelentősebb hatása stb.
Épp a fent említett „boszorkányüldözése” miatt jelölte az MME az egerészölyvet a 2012-es Év madara választásra, ahol jelenleg vezeti is a versenyt a két másik jelölttel (a fekete rigóval és a vörös vércsével) szemben.


A héják állománya csökkenő tendenciát mutat
Héja („galambászhéja”)
Hazai költőállománya bizonytalan, a faj rejtett életmódja miatt kevésbé pontos országos adatok állnak rendelkezésünkre. Pontos helyi felmérések alapján csökkenést mutat az állománya, amelyet az illegális pusztítás mellett a közelmúltban a nyugat-nílusi láz elnevezésű, szúnyogokkal terjedő vírusos betegség is tizedel, amelyre fokozottan érzékeny a faj. A héjával kapcsolatban az első és legfontosabb teendő az országos állomány felmérése és az állományváltozás irányának és okainak tisztázása.
A fácántelepekre beszabaduló héják valóban okozhatnak jelentős kárt, azonban befogásukra és áttelepítésükre vannak engedélyezett módszerek.


A hollók sem okoznak károkat az apróvadállományban
Holló
Hazai költőállománya enyhén növekvő (1999-2010). Az egerészölyvhöz és a barna rétihéjához hasonlóan a 20. század második felére legális és illegális vadászattal gyakorlatilag kipusztították a magyar alföldről, amely állományok a 80-as 90-es években álltak helyre elsősorban az illegális pusztításuk csökkenésének köszönhetően. A faj esetleges károkozásáról (különösen az apróvadállományban) nincsenek elérhető és számszerűsíthető adatok, így a ragadozómadarakhoz hasonlóan nem tartjuk indokoltnak vadászatukat.

Forrás: www.mme.hu

5 megjegyzés:

  1. És most a véleményem:
    A fürj, fenyőrigó, vadgerle vadászata a külföldi, elsősorban olasz vadászokat csábíthatná hazánkba. Sajnos, ennek a vadászati gyakorlatnak más énekes madarak is áldozatul eshetnek, az olaszok gátlástalanul lőnek minden énekes madarat, és van az a pénz... Kell az a pénz?

    Ha a vadászat aktív természetvédelem, akkor mi indokolja az erdei szalonka, fenyőrigó, holló, egerészölyv, fürj, vadgerle vadászatát?
    Lehet-e a 21. században a vadászati hagyományokra, magyar vadászati kultúrára hivatkozni, hogy szentesítsük az indokolatlan, szórakozásból történő ölést? Félelmetes az a gondolatmenet, hogy azért védjünk egy fajt, hogy ha majd megerősödik az állománya, meg tudjuk tizedelni.

    Az apróvadról: Vidékünkön az apróvad állomány is változott. A hetvenes években még fogoly csapatokat lehetett látni a Medves-fennsíkon, több volt a nyúl. Aztán, éltek itt ürgék, volt,hogy 6-8 vörös vércse is vadászott egyszerre a mező fölött. Fészkelt itt a kerecsensólyom. Ezek fajok mára eltűntek innen. Egyrészt akkor használtak rovarölő vegyszereket is, és ami legalább olyan fontos: azóta átalakult a tájhasználat. Nem a ragadozók irtották ki a foglyot, hanem nagyrészt ezen okok miatt tűnt el.

    Vadgerle, fürj, fenyőrigó, holló, egerészölyv. Ezek vadászata aktív természetvédelem lenne? Aktív természetvédelem? A természet nem éves tervek, statisztikák alapján működik, nem az ember kénye-kedve szerint alakítja a fajok állományát.

    Előszeretettel halljuk azt az érvet, hogy a vadászat nélkül megbomlana a biológiai egyensúly. A teljes igazság azonban az, hogy az ember hatása miatt bomlott fel ez az egyensúly, az emberi faj jelenléte nélkül a természet vígan ellenne. Nem vitatom, hogy az így kialakult helyzetben elfogadjuk, hogy emberi beavatkozásra szükség van bizonyos esetekben, de azt kizárólag szakemberekre kellene bízni és nem gazdasági, hobbi céllal fenntartani.

    VálaszTörlés
  2. Nem tudom, ismeri-e Szaladják István megrendítően szép filmjét a MADÁRSZABADÍTÓ,FELHŐ,SZÉL címűt.
    Ez a bejegyzése juttatta újra eszembe.

    ezen a linken megnézhető.

    VálaszTörlés
  3. Hallottam már róla, de még nem láttam. Épp itt az ideje, hogy megnézzem!
    Sajnos, linket nem lehet beszúrni a megjegyzésekbe.

    VálaszTörlés
  4. De hisz ott van, csak a színe nem üt el a szövegtől.:)
    Beteszem akkor gondolatjelek közé,(html szerkesztőben)
    --MADÁRSZABADÍTÓ,FELHŐ,SZÉL--

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy