Pali bácsit 81 éves korában ismertem meg. Az eresztvényi kőbányában bemutatta nekem a kockakő faragás fortélyait.
Balázs Pál ma 89 éves. Ő az utolsó medvesi ritzer. Nála fiatalabb kőbányászok élnek ugyan még a Medves vidékén (működő kőbánya már nincs), de ők már többnyire az eresztvényi bányában fejtették a követ, amelyet nem faragtak, útépítésekhez szállították. A macskakő kiment a divatból.
A ritzerek feladata az útburkoláshoz használt kockakövek kifaragása volt.
Balázs Pál, az utolsó medvesi ritzer
1936-ban, 12 évesen kezdett el a Magyarbányában dolgozni. A ritzerek mellé osztották be, a hasonszőrű fiatalokkal együtt az volt a feladata, hogy "lespicelje" a követ, vagyis vésővel, kalapáccsal egyengesse a kockakövek sarkait, oldalait. Később termelőként, rámolóként dolgozott, de megtanulta a ritzelést is.
Abban az időben a Magyar bányában nyolcvan ritzer dolgozott.
Több ezer kockakövet faragott
Kis kockát, nagy kockát, hosszú kockát, fejkövet faragtak. Szinte kizárólag Budapestre szállították a macskakövet, ahol sok-sok kilométer útburkolatot készítésére használták fel. A hidak burkolására nem szabályos kockát, hanem félkockát készítettek. Egy nagy kocka mérete: 18x18x18 cm.
Ezekkel az ékekkel hasította a nagy köveket
45 évig dolgozott kőbányában, három évet fogságban is töltött a Kaukázus lábainál, a Kaszpi-tenger partján.
Nem volt egyszerű a kőbányászok élete, amíg nem volt rakodógép, egy embernek egy nap alatt négy dömpert kellett kővel megrakodnia. Ennek ellenére a szénbányászokat jobban megfizették akkoriban. Pali bácsi kicsit keserűen mondja: "Úgy soroltak be minket, mint a postásokat."
Szerszámok...
A Magyarbánya után az eresztvényi kőbányába került, 1959-től robbantómester lett. Tragédiák a kőbányákban is történtek, sajnos, szép számmal. Pali bácsi emlékszik arra, hogy az egyik társát, aki robbantómesterként vele vizsgázott, maga alá temette a leomló kőfal. Egy napig szedték le róla a követ, sajnos, nem tudták megmenteni az életét.
A robbantómesterek élete sem volt egyszerű. Az ő feladatuk volt a robbantás után a sziklafalak megtisztítása, hogy ne üssön senkit agyon a meglazult, leeső kőzet. Egy szál kenderkötélen lógtak a 30-50 méter magas kőfalakon, hogy lelökjék a meglazult kőtömböket.
...és még néhány véső
Kis kocka, nagy kocka, hosszú kocka... a ritzer mércéje
81 évesen, 20 méteres sziklafalon (Molnár Péter fotója)
A faragni való követ egyébként ékekkel fejtették le a falról, vagy lőporral kirobbantották. Paxitot ebben az esetben nem használtak, mert az összeroncsolta a köveket. A Magyar bányában voltak a legjobb faragni való kövek, de az a kő nagyon "szívós" volt, az eresztvényi kővel könnyebb volt dolgozni.
89 éves, de még úgy őrzi a szerszámokat, mintha bármelyik pillanatban szükség lenne rájuk
Sok embernek adtak munkát a medvesi kőbányák, még Mátraszőlősről is jártak ide dolgozni. A bánya teherautója ment értük minden nap reggel, és vitte őket haza esténként. A vendégmunkások feladata leginkább a "földelés" volt, vagyis a követ fedő földréteg eltávolítása. A kőbányákban rabok is dolgoztak. Kisebb bűncselekményekért, pár hónapra elítélt emberek voltak. Nem is nagyon kellett őket őrizni, de azért mindig volt fegyveres őr a bányákban.
12 évesen már kőbányában dolgozott
A szerszámot még elbírja
Kis kő maszli, vagy csuszlogó, ha valaki így ismerné :)
Miből másból lenne itt a járda?
Pali bácsi 82 éves feleségével él Somoskőújfaluban. Jól megvannak. Két gyermeke született, a fia sajnos pár éve elhunyt. Négy unokája van.
Elképesztően tetszik az a film. Nagyon furcsa belegondolni, hogy ha ő meghal, akkor nem lesz a környéken olyan ember, aki ért ehhez. Azon gondolkodom, hogy el kellene érni azt, hogy valamilyen módon ezt a tudást át lehessen adni. Igazán nem tudom, hogy hogyan, de óriási veszteség lesz, ha már senki nem ért ehhez. Nem tudunk kitalálni valamit, hogy amíg nem késő, addig találjunk néhány olyan embert, aki ezt szívesen megtanulná? Még az is lehet, hogy ez valakinek még egy kis pénzt is hozhat. Persze nem bányászati nagyságrendben, de ez egy olyan tevékenység, amiből egy kis kreativitással akár még egy turisztikai látáványosság is lehetne, hiszen ilyesmit máshol nem nagyon lehet látni...
A kőfaragáshoz értenek még páran, inkább a szakma apró titkai, a talán néprajzi szempontból is érdekes szakmai nyelv, a még fel nem derített apró részletek a kőbányákról stb., ezek fognak eltűnni. Valóban, a szénbányász múlt megismertetése és megőrzése mellett érdemes lenne foglalkozni a kőbányászat bemutatásával, megérdemelne egy állandó kiállítást, illetve egy kültéri bemutatót. Somoskőújfalunak ez lehetne egyfajta küldetése is, mert ott a legtöbb ember talán nem a szénbányákban, hanem a kőbányákban dolgozott. Korábban nekem is volt ilyen elképzelésem, hogy néhány (pl. somosi) ipari tanuló kaphatna egy kis ösztöndíjat, hogy a kockakő faragást sajátítsa el, majd ki lehetne ajánlani, hogy igény szerint a turistáknak tartsanak bemutatót, akár úgy is, hogy az érdeklődők is megpróbálkoznak a kockakő készítésével. Persze, ez szolgáltatás, tehát egy kis bevételt is jelenthet nekik - ráadásul megőrzünk egy régi szakmát is.
Pocsa Peter vagyok es Szlovakiaban van magyar tulajdonu banyank, ahol kockakovet faragunk. Talaljunk kozos temat, infot. Kernek egy viszajelzest a kovetkezo e-mailre: obchod@eurobasalt.sk vagy hivni a +421-908789053-as szamra. Koszonom
Ilyen rövidfilmeket nyugodtan betűzhetne a helyi, de az országos televízió is műsorába. Sokan úgy ismerik Salgótarjánt, mint volt bányászváros, de csak a szénbányászatra gondolnak, holott a kőbányászat szintén országos jelentőségű volt. A kockakőfaragás felélesztése jó ötlet. Nem értek hozzá, de úgy gondolom, lenne piaca a kockaköveknek: Skanzenek járdái, utcái, történelmi helységek terei burkolásánál alkalmazhatnák. Lehet, hogy drágább, de hogy szebb és tartósabb, mint a modern térkövek, az biztos. Én Somoskőben csak azzal csináltatnám legalább a járdákat, vagy a vár alatti parkolót, hogy kicsit stílusosabb, hangulatosabb legyen ezáltal a vár környéke. A városban sétálóutcát tudok elképzelni kockakő burkolattal. Igen, a kőfaragás meg működhetne túristaattrakcióként, mint egy látványmunkahely.
Köszönöm, de ez a film inkább érdekes, mint jó. Viszont: Salgóbányán pl. a mellékutakat kockakő burkolattal tudnám én is elképzelni, merthogy azzal is burkolták mindig, felújításuk pedig már időszerű.
Úgy tudom, Salgóbánya, a fogaskerekű építése miatt kiemelt szerepet fog kapni a fejlesztés terén. Vagyis az utak felújítására is bizonyára sor fog kerülni. Hogy a tervezőnek mi az elképzelése burkolás terén, az már más kérdés. A fejlesztésről azért zárójelben: Van, ami minimális összegbe kerül, mégsem valósul meg. Mondjuk egy Salgó vára felé mutató útbaigazító tábla, a Medvesi és a Vár út kereszteződésében.
van még aki űzi a mesterséget és nem fog kihalni! pár 1000m2 kockakövet letörtem és ha rajtam múlik még le is fogok! Minden tisztelet és elismerés a ritzereké! Aki nem tudja mi munkával jár akár 1 kockakő elkészítése nem tudja felmérni eme munka nehézségét!
Pár napja Keszthelyen jártam, ahol most zajlik a Főtér és a sétáló utca felújítása. Nagy terület. Zsákokban töménytelen kockakő. Azzal fognak burkolni. A felirat szerint Csehországból importálták. Eszembe jutott a film és az írás a helyi ritzerekről. Egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert örülök, hogy a Karancs-Medves környékén nincs zaj, nincs üzem. Sír, mert lehetne kockakőgyártás. Lehetne munkahely, jövedelem. Bár nem tudom, az általam látott mennyiséghez hány ember, mennyi munkája lenne szükséges. Talán már nem is kézzel készülnek ezek a kövek.
http://yoyostone.en.made-in-china.com/product/UBGnDlMHOkht/China-G684-Zhangpu-Black-Cube-Stone-Black-Granite-for-Paving-Flooring-Garden.html Már Budára is ezt rendelték!
Elképesztően tetszik az a film. Nagyon furcsa belegondolni, hogy ha ő meghal, akkor nem lesz a környéken olyan ember, aki ért ehhez.
VálaszTörlésAzon gondolkodom, hogy el kellene érni azt, hogy valamilyen módon ezt a tudást át lehessen adni. Igazán nem tudom, hogy hogyan, de óriási veszteség lesz, ha már senki nem ért ehhez. Nem tudunk kitalálni valamit, hogy amíg nem késő, addig találjunk néhány olyan embert, aki ezt szívesen megtanulná? Még az is lehet, hogy ez valakinek még egy kis pénzt is hozhat. Persze nem bányászati nagyságrendben, de ez egy olyan tevékenység, amiből egy kis kreativitással akár még egy turisztikai látáványosság is lehetne, hiszen ilyesmit máshol nem nagyon lehet látni...
A kőfaragáshoz értenek még páran, inkább a szakma apró titkai, a talán néprajzi szempontból is érdekes szakmai nyelv, a még fel nem derített apró részletek a kőbányákról stb., ezek fognak eltűnni.
VálaszTörlésValóban, a szénbányász múlt megismertetése és megőrzése mellett érdemes lenne foglalkozni a kőbányászat bemutatásával, megérdemelne egy állandó kiállítást, illetve egy kültéri bemutatót.
Somoskőújfalunak ez lehetne egyfajta küldetése is, mert ott a legtöbb ember talán nem a szénbányákban, hanem a kőbányákban dolgozott.
Korábban nekem is volt ilyen elképzelésem, hogy néhány (pl. somosi) ipari tanuló kaphatna egy kis ösztöndíjat, hogy a kockakő faragást sajátítsa el, majd ki lehetne ajánlani, hogy igény szerint a turistáknak tartsanak bemutatót, akár úgy is, hogy az érdeklődők is megpróbálkoznak a kockakő készítésével. Persze, ez szolgáltatás, tehát egy kis bevételt is jelenthet nekik - ráadásul megőrzünk egy régi szakmát is.
Pocsa Peter vagyok es Szlovakiaban van magyar tulajdonu banyank, ahol kockakovet faragunk. Talaljunk kozos temat, infot. Kernek egy viszajelzest a kovetkezo e-mailre: obchod@eurobasalt.sk vagy hivni a +421-908789053-as szamra. Koszonom
TörlésIlyen rövidfilmeket nyugodtan betűzhetne a helyi, de az országos televízió is műsorába. Sokan úgy ismerik Salgótarjánt, mint volt bányászváros, de csak a szénbányászatra gondolnak, holott a kőbányászat szintén országos jelentőségű volt. A kockakőfaragás felélesztése jó ötlet. Nem értek hozzá, de úgy gondolom, lenne piaca a kockaköveknek: Skanzenek járdái, utcái, történelmi helységek terei burkolásánál alkalmazhatnák. Lehet, hogy drágább, de hogy szebb és tartósabb, mint a modern térkövek, az biztos. Én Somoskőben csak azzal csináltatnám legalább a járdákat, vagy a vár alatti parkolót, hogy kicsit stílusosabb, hangulatosabb legyen ezáltal a vár környéke. A városban sétálóutcát tudok elképzelni kockakő burkolattal. Igen, a kőfaragás meg működhetne túristaattrakcióként, mint egy látványmunkahely.
VálaszTörlésKöszönöm, de ez a film inkább érdekes, mint jó. Viszont: Salgóbányán pl. a mellékutakat kockakő burkolattal tudnám én is elképzelni, merthogy azzal is burkolták mindig, felújításuk pedig már időszerű.
VálaszTörlésÚgy tudom, Salgóbánya, a fogaskerekű építése miatt kiemelt szerepet fog kapni a fejlesztés terén. Vagyis az utak felújítására is bizonyára sor fog kerülni. Hogy a tervezőnek mi az elképzelése burkolás terén, az már más kérdés. A fejlesztésről azért zárójelben: Van, ami minimális összegbe kerül, mégsem valósul meg. Mondjuk egy Salgó vára felé mutató útbaigazító tábla, a Medvesi és a Vár út kereszteződésében.
VálaszTörlésvan még aki űzi a mesterséget és nem fog kihalni! pár 1000m2 kockakövet letörtem és ha rajtam múlik még le is fogok! Minden tisztelet és elismerés a ritzereké! Aki nem tudja mi munkával jár akár 1 kockakő elkészítése nem tudja felmérni eme munka nehézségét!
VálaszTörlésNagyon jó kis film lett!
VálaszTörlésKöszönöm!
VálaszTörlésEz a Balázs Pali bácsi nem a Somoskőujfaluból Recskre, a recski bányához került Balázs Elemér testvére?
VálaszTörlésSajnos ezt nem tudom.
VálaszTörlésPár napja Keszthelyen jártam, ahol most zajlik a Főtér és a sétáló utca felújítása. Nagy terület. Zsákokban töménytelen kockakő. Azzal fognak burkolni. A felirat szerint Csehországból importálták. Eszembe jutott a film és az írás a helyi ritzerekről. Egyik szemem sír, a másik nevet. Nevet, mert örülök, hogy a Karancs-Medves környékén nincs zaj, nincs üzem. Sír, mert lehetne kockakőgyártás. Lehetne munkahely, jövedelem. Bár nem tudom, az általam látott mennyiséghez hány ember, mennyi munkája lenne szükséges. Talán már nem is kézzel készülnek ezek a kövek.
VálaszTörléshttp://yoyostone.en.made-in-china.com/product/UBGnDlMHOkht/China-G684-Zhangpu-Black-Cube-Stone-Black-Granite-for-Paving-Flooring-Garden.html
VálaszTörlésMár Budára is ezt rendelték!
Vajon él még a bácsi?
VálaszTörlés@Gyimesi Pál: Igen, Balázs Pali bácsi a recski Balázs Elemér bácsi öccse volt.
VálaszTörlés@Fauna: Sajnos már nem él, 2013-ban elhunyt.