Salgótarján - Ökováros?

E bejegyzéshez tartozó, Salgótarjánra vonatkozó ötletek, javaslatok az Ökováros? oldalon tekinthetők meg.

Hallhattunk kósza híreket arról, hogy városunk ökováros programot indít. Lehet, hogy sok helyen előfordul ez a hír, én azonban csak pár helyen találtam egy televíziós híradást, amely alapján tájékozódni tudtam erről.
Az ötlet figyelemre méltó. Lesz-e belőle bármilyen megvalósítás? A televíziós bejátszást a bejegyzés végén meg lehet tekinteni, ebből azonban nem sok konkrétumot tudhatunk meg.

Segítsünk tehát! Az ötleteket az Ökováros? oldalon várom!

E bejegyzésben röviden (bár hosszúnak tűnik) írok általában a fenntartható városfejlesztésről, majd az Ökováros? oldalon a  magam szerény korlátai között próbálok ötletelni Salgótarján ilyen célú fejlesztése érdekében. Tegye meg Ön is, hiszen a fenntartható városfejlesztés egyik fontos eleme, hogy a helyi társadalommal közösen készül.
A jobbító szándék, konstruktív hozzáállás vezéreljen minket!
Az elején le kell szögeznem: ne gondolja senki, hogy a fenntartható városfejlesztés egyenlő a környezetvédelemmel, természetvédelemmel. Több annál.


Helyi feladatok a XXI. századra
1992-ben Rio de Janeiróban, az ENSZ égisze alatt megtartott Környezet és Fejlődés csúcstalálkozó alkalmával született a Feladatok a XXI. századra (Agenda 21) nevű akcióprogram, mely a fenntartható fejlődés megvalósításának előttünk álló feladatait vette számba.

A helyi feladatok a XXI. századra vonatkozó kitételeit a dokumentum 28-ik fejezete tartalmazza.
Ez egy folyamat, amely a települések hosszú távú fenntarthatósági programjainak stratégiai tervezését és megvalósítását biztosítja a közösség részvételével.

Milyen szerepe van ebben az önkormányzatoknak?
- Az önkormányzatok képviselik a helyi közösséget, illetve ők hívatottak a helyi közösség nevében cselekedni
- A helyi tervezéseket, fejlesztéseket ők hajtják végre
- Számos olyan közösségi szolgáltatást látnak el, mely a helyi életminőséget javíthatja vagy ronthatja
- A természetes és mesterséges környezet nagy részét ők kezelik és birtokolják
- Hatással lehetnek egyéb intézményekre: oktatás, egészségügy, közbiztonság, közlekedés stb.
- Partnerségi kapcsolatok elősegítésében katalizátor szerepük lehet
- A település legnagyobb munkáltatójaként, fogyasztójaként, erőforrás-felhasználójaként „jó gazda” magatartással példát kell nyújtania a többi intézmény számára.

Európai városok a fenntarthatóság jegyében kidolgozták az Aalborgi Chartát.
Magyarországról csak négy település vesz részt a programban: Aba, Monor, Kecskemét, Nagykanizsa; míg például Olaszországban 880, Spanyolországban 1150 települése írta alá az Aalborgi Chartát.
(Megjegyzem, a négy magyar településről nincs információm, hogy mit is tesznek vagy nem tesznek e programban)

Mit ajánl ez a charta?

1. Kormányzás - a demokratikus részvétel biztosítása és növelése a döntéshozatalban

2. Fenntarthatósági helyi menedzsment - a hatékony tervezés és megvalósítás iránti elkötelezettség

3. Természetes közös javak - természeti erőforrások iránti teljes mértékű felelősségvállalás: a természeti erőforrások megőrzése, védése, és mindenki számára való hozzáférés biztosítása

4. Felelős és tudatos fogyasztás illetve életmód választása - elővigyázatos és hatékony természeti erőforrás használat, illetve a fenntartható fogyasztás és termelés ösztönzése

5. Tervezés és kivitelezés - a városfejlesztési tervezésekben stratégiai jelentőségűek legyenek a környezet, a társadalom, a gazdaság, az egészség és a kultúra szempontjai

6. Mobilitás és közlekedés csökkentése - a környezet, az egészség és a közlekedés összefüggéseinek felismerésével, a fenntartható mobilitási lehetőségekre való törekvés ösztönzése

7. Helyi intézkedések az egészségmegőrzés érdekében

8. Fenntartható helyi gazdaság - a jövedelemteremtés a környezet figyelembevételével történjen

9. Szociális igazságosság

10. Lokalitástól a globalitásig - a globális felelősségvállalás a béke, igazságosság, fenntartható fejlődés és éghajlatvédelem terén.


A fenntartható fejlődés feltételei:
Stratégiák, tervek, programok készítésénél arra kell ügyelni, hogy ezek a feltételek ne sérüljenek. Nem elegendő , ha néhány feltétel teljesül, az összesnek teljesülnie kell.

A feltételeknek a fenntartható fejlődés három alapszükségletét kell alátámasztaniuk:

A. Szociális igazságosság: Az emberek alapvető szükségleteinek kielégítése; az erőforrásokból származó hasznok igazságos elosztása, az egyenlő lehetőségek biztosítása; a közös teherviselés
B. A holisztikus gondolkodásmód, a szektorok közötti integráció
C. A jó környezeti minőség: Az erőforrások fenntartható, eltartóképesség szerinti használata; a jó környezet állapot biztosítása, a térszerkezet működőképességének megőrzése.


Néhány kiragadott részlet:
Szerves kultúra az a viszonyrendszer, amelyet megmért és igazolt az idő. A fenntarthatóság érdekében meg kell őrizni az alkalmazkodott kultúrát, azokat a termelői és fogyasztói mintázatokat, amelyek a környezethez való alkalmazkodás során alakultak ki, s hosszú távon biztosították a helyi közösség és környezet harmóniáját.

A fenntarthatósághoz figyelembe kell vennie az adott terület ökológiai adottságait, nem az adottságok ellen kell fejleszteni, hanem azokra alapozottan fejlődni. A környezeti rendszerek átalakítása helyett, adottságaiknak megfelelően kell hasznosítani, oly módon, hogy az ne változtassa meg a környezet ökológiai jellemzőit.


Az Európai Unió tudományos műhelyeiben több csoport is foglalkozik a fenntartható település, fenntartható város kérdéseivel.
Az egyes munkacsoportoki tíz pontban foglalták össze a sarkalatos kérdéseket, amelyeket minden esetben a helyi sajátosságokhoz igazítva javasolnak továbbfejleszteni.

1. A források feltárása, megfelelő gazdálkodás
2. Energiamegtakarítás, energiahatékonyság
3. Megújuló energia felhasználása
4. Hosszú élettartamú épített szerkezetek
5. Otthon és munkahely környezetbarát megközelítése
6. Hatékony közösségi közlekedési rendszer
7. Hulladékok csökkentése és másodlagos felhasználás növelése
8. Szerves anyagok komposztálása
9. A város anyagcseréjének körforgása
10. A legfontosabb élelmiszerek helyi (kistérségi) előállítása


A sikeres helyi fenntarthatósági program készítése három alappillérre támaszkodik:
- önkormányzati elkötelezettség
- közösségi részvétel
- fenntarthatósági szempontrendszer kidolgozása.

Na, néhány kiragadott részlet, hogy lássuk, miről is szól ez a dolog.
Az Ökováros? oldalon megpróbálok ötleteket adni a stratégia készítőinek, már ha vannak ilyenek. Tegye ezt Ön is! Írja meg az ötleteit!