A beszakadt híd 2.

A beszakadt híd bejegyzéshez írt megjegyzést Prakfalvi Péter. A terjedelme miatt egy külön bejegyzésben teszem közzé.
Íme:

Kedves Szilárd!
Azt kell, hogy mondjam megoldódni látszik a Klösz György által készített fotó minden rejtélye. Igaz, tudatlanságunk miatt került egy kicsit előtérbe ez a téma, de végső soron tanúságos eredményt hozott az ellentmondások (mint a következőkből kiderül ez csak látszólagos ellentmondás volt) feloldására irányuló munka. Több olyan kérdés kapott megnyugtató választ, ami eddig komoly fejtörést okozott. Egy hihetetlen csapatmunka, amiben a következők vettek részt (személyesen vagy írott anyagaikon keresztül): Drexler Szilárd, Miheller Tibor, Szepessy Gábor, Viskárdi Viktor, Galcsik Zsolt, „erdőszéli”, Bodorné Orosz Beatrix, Kriston László, Moór Attila, Nógrádi Geopark Nonprofit Kft., Koruhely Tamás és nem utolsó sorban Szvircsek Ferenc eredményét szeretném összefoglalni, miközben mindenkinek szeretném megköszönni a segítségét.
Az alapkérdés abból az ellentmondásból fakadt, hogy mindenki úgy tudta a kőszállító kisvasút az 1900-as évek elején épült, akkor viszont a Klösz György kép nem készülhetett 1875-ben, ahogy az a National Geographicban közlésre került. Mindenki elindult a saját útján ennek feloldására. Gyűltek az információk. Szép lassan körvonalazódott minden. Nem kőszállító kisvasút, hanem szénszállító szerelvény van a Klösz fotón. Volt itt szénszállító kisvasút? Igen volt. Ezt Szvircsek Ferenc le is írta csak nem került be a köztudatba, talán ebben szerepet játszhatott az, hogy Vecseklő (Veceklov) címszó alatt jelent meg, mintha szlovákiai területről lenne szó. „Az Égigond bányától iparvasút vezetett Somoskőújfaluban lévő MÁV állomáshoz” (Szvircsek Ferenc /2000/: Bányászkönyv p.608).
Ennek az információnak a birtokában újranézve a szénbányák régi térképeit, igen valóban felismerhető, sajnos csak részleteiben az 1870-as években épült szénszállító kisvasút nyomvonala. Három térkép mutatja a nyomvonalat. Az egyik az 1870-es években készült térkép (német felirattal:”Vecseklőer Kohlenbhan”, a térképnek nincsen dátuma, de anyaga, állapota és a legkorábbi szénfejtési időpontja alapján az 1870-es datálást megalapozottnak tartom) még a viaduktot is ábrázolja. A következő Dzsida József könyvében (A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. nógrádi szénbányászatának története 1868-1943-ig, 1944., p. 53) szereplő, 1890-ből származó térkép. Ezen, igaz nem a megszokott vasútjellel, de szerepel egy nyomvonal, ami az Égigond bányához vezetett (a bánya nevét nem lehet elolvasni a térképen, ha egyáltalán az van odaírva). A harmadik egy 1925-ös dátumú térkép és a vasút K-i szakaszát jelöli. Ez ellentmondásos, mert ekkor már ez a szakasza biztosan nem működött a szénszállító kisvasútnak, de egyetlen hiteles ábrázolása a tényleges nyomvonalnak. Csak azt tudom feltételezni, hogy a térkép rajzolója a helyi viszonyokat nem ismerte, így valamilyen másik térképről rámásolta a vasutat, miközben az már nem létezett.
Egy kérdés még mindig lóg a levegőben: közel azonos időben, az 1870-es években épült mind a „Vecseklői szénvasút” és a fogaskerekű őse, a siklókkal kombinált lóvasúti pálya. Az előző a Medves K-i részéről (itt lehetett az Égigond bánya, egyelőre nem került elő dokumentum a helyéről) indult Somoskőújfaluba, az utóbbi pedig a Medves déli részéről (Salgóbányáról) az „Acélgyárhoz”. Mi válthatta ki, hogy két különböző útvonalon szállították le a szenet a völgybe? Két széntársulat nem tudott megegyezni egymással? Valamit még nem, vagy rosszul tudunk?

Javaslom, az alagútnál kerüljön kiegészítésre a kiírás, legyen feltüntetve, hogy szénszállító kisvasút alagútja (a kisvasút működött kb.: 1870-1780-as évek között), majd kb. alsó 2/3-át újraépítették kőszállító kisvasútként (működött kb.: 1912-1963 között). Egy-egy ismertetőtábla elhelyezése (egyeztetve a Novohrad-Nógrád Geoparkkal és a Bükki Nemzeti Parkkal) sem lenne érdektelen, ami jelezné az alagúttól Ny-ra lévő, egykori kisebb alagút helyét (ha már a kutatások szerint erre is fény derült), valamint a viadukt leszakadásának eseményeit („erdőszéli” által hivatkozott MTI hír részletesebben megjelent a Munka 1930. április 26-ai, ill. a Nógrádi Hírlap 1930. április 27-ei számában) és az 1948-as vonatrablás történését, az itt működő mozdonyok (kő- és szénszállítók) típusát, esetleg fényképét. Persze az alagút geológiáját sem hagynám ki.
Szándékomban van egy hozzászólást írni a National Geographicba (a Nógrádi Geopark Egyesület nevében), ha a fent hivatkozott és érintett személyek egyetértenek ezzel.

Üdvözlettel: Péter.