Lezárult a szavazás a város szimbólumairól, amelynek erdeménye:
Salgó vára 50 (75%)
Karancs-hegy 29 (43%)
Medves-fennsík 26 (39%)
Bányamúzeum 18 (27%)
Garzon ház 12 (18%)
Öblösüveggyár 12 (18%)
Fogaskerekű kisvasút 11 (16%)
Acélgyár 9 (13%)
Szénbányászat 9 (13%)
Meszes-tető, Kálvária 8 (12%)
Városközpont 8 (12%)
SBTC 7 (10%)
Karancs Szálló 6 (9%)
Dornyay turistaház 5 (7%)
SKSE pálya 4 (6%)
Tarján-patak 3 (4%)
Más 3 (4%)
Fegyvert fogó munkás 3 (4%)
Partizánemlékmű 2 (3%)
Felszabadulási emlékmű 2 (3%)
Nincs igazi szimbólumunk 1 (1%)
A szavazáshoz tartozó cikk itt elolvasható.
Köszönetet mondok mindazoknak, akik szavaztak! Szerettem volna, ha minimum ötven fő részt vesz a szavazáson, ez teljesült (66 szavazó).
Természetesen ez nem egy reprezentatív mintavételezéssel zajló közvélemény-kutatás, de az eredmény szerintem mégis jól tükrözi a valóságot. Alátámasztja ezt az is, hogy az elmúlt években, az ifjúság körében végzett felmérések is hasonló eredményeket mutatnak.
Tehát az itt élők a természeti környezetet tekintik Salgótarján legnagyobb értékének. A salgói vár minden tekintetben jó szimbólum lehet, hiszen a városból jól látható, a várhegy és a vár egyben egy természeti, kultúrtörténeti és történelmi értékekkel bíró hely.
Az épített városból a Garzon ház tudott csak betörni a középmezőny elejére. E csoportban egyértelműen az ipartörténeti dicső múlt emlékei kapnak helyet. Közülük kiemelkedően szerepelt a Bányamúzeum.
A Meszes-tető és a városközpont fej-fej mellett végzett, a középmezőny végén
az SBTC és a Karancs szálló kapott helyet.
Sok tanulságot egy 66 fő résztvételével lezajló szavazásból nem érdemes levonni, de mivel ez egy saját véleményt tükröző blog, én mégis próbálok néhány sort idevetni:
Egyrészt, szerintem nem becsüljük meg annyira a természeti környezetünket, mint amilyen büszkék vagyunk rá (rongálások, szemetelések, romló állapotú közterek stb.).
Másrészt, a salgói vár helyzete: Amennyiben tényleg fontos számunkra ez a szimbólum, akkor összefogással, egy kis odafigyeléssel már lehetne egy várunk is a hegy tetején. Nem a városháza felelősségét firtatom, hanem a városlakók hozzáállását, e közösségnek természetesen a városháza "lakói" is részei.
Nem kacsalábon forgó várkastélyt szeretnék, hanem egy olyan épületet, amely méltó módon kerül bemutatásra, lévén városunk egyetlen középkori műemléke. Fogalmam sincs arról, hogy milyen álláspontot képvisel most pontosan a műemlékvédelmi szakma,de én feltétlenül azt támogatnám, hogy e romnak legyen vár kinézete. Ez persze csak egy dilettáns véleménye. Naiv városlakóként azt javasolnám, hogy építsük fel a várat - közösen - oly módon, ahogy az kinézhetett a legkiépítettebb állapotában néhány évszázaddal ezelőtt.
Hallhatunk híreket arról, hogy tervezik a vár fejlesztését. Mindez rendben van, csak egy óvatos megjegyzést tennék hozzá: Amennyiben megvalósulnak az ezzel kapcsolatos tervek, akkor én a fenntarthatóság híve vagyok, tehát olyan fejlesztéseket tervezzenek az arra hivatottak, hogy a vár hosszú távon fogadni tudja az érdeklődőket.
Harmadrészt, jól látható, hogy az ipartörténeti múlttal kapcsolatos nosztalgia még tartja magát. Sajnos, a hajdani vállalatok ma már múzeumba vonulnak, vagy oda sem. Mindenesetre a turisztikában, a városban élők kötődésének növelésében lehet fontos szerepük. Nem elég azonban csak a Bányamúzeumra gondolni, előre kell lépni, mert mások is beszálltak, beszállnak a versenybe. Íme, egy példa.
Persze, itt is fontos szempont az óvatos, körültekintő tervezés és a fenntarthatóság. Lehet, hogy kis ötletekkel kell elindulnunk.
Számomra sajnálatos, hogy az épített város mennyire nem tudott bekerülni az élmezőnybe. Nagy szükségünk lenne rá, hogy kialakuljanak érdekes, színvonalas, fontos közösségi terek és helyek a városban. Ide tartozik a Fő tér helyzete. Épp a napokban gondolkoztam azon, hogy mióta megépült, szinte minden tíz évben megújítjuk. Padokat cserélünk, burkolatot bontunk, sziklakert épül, majd eltűnik... Alig heverjük ki a felújítás anyagi terhét, máris újra tervezzük (vagy a koncepció rossz, vagy a modern anyagok ennyit bírnak).
Ugyanakkor a városrészekben is lennének a helyi közösség szempontjából fontos, vagy ha úgy tetszik szimbolikus helyek: az Acélgyár mellett a Dolinka, a Besztercén a tér, Zagyvapálfalván a volt Ifjúsági Művelődési Ház és környéke, Salgóbányán a kaszinó... ezek mikor kerülnek sorra? A települést ugyanis nem csak az emberek teszik várossá, hanem az épületek, terek, közösségi helyek is.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Jó példának ott a Somoskői vár. Ja, az Szlovákiában van. :(
VálaszTörlésSzia Szilárd!
VálaszTörlésA szavazás, mint írod nem reprezentatív, de érdekes. Én a 10% alattiakat nem emelném ki (pl.: Karancs szálló 66-ból csak 6 ember jelölte az kevés a szimbólumsághoz. A Garzom 18% még ok. Egyébként az is érdekes, hogy a messziről is jól látható dolgok kerültek az élre. Gondolom ebben az is benne van, hogy egy szimbólumnak messziről látszania kell, a hétköznap és az emberek felett állónak kell lennie (ez így is van jól).
Szerintem a Salgói vár "fellépítése" agyrém, amit nem kellene szítanunk. Azt el tudom képzelni, hogy olyan szinten legyen felújítva, mint a somoskői, de ne jobban.
Pénzt, politikust viszont csak a "kacsalábon forgó várkastélyt" mellé tudsz szerezni/állítani!
Miért, mert nekik (érthető módon) minőségi ugrás kell! Tehát; kiállítótér, wc, áram, víz, szennyvíz, aszfaltos út, nagy, vonzó rendezvények, bolt, vendéglátóegység, bezáró kapuvas, belépő, hadd ne soroljam! Minimum olyan, lenne mint a hollókői, legrosszabb esetben magán szálló gazdagoknak (Szirák).
Én nem ilyenek szeretem azt a várat! Akkor inkább maradjon romkilátó, begyesen! :)
Nekem a vár kicsit olyan, mint Ipolytarnóc. meghagyták, amit lehet, inkább mellé tettek, mint újraépítették az ősmaradványt. Nem kellene túlépíteni, a mesterséges dolgokat inkább külön kellene választani, ami olcsóbb és praktikusabb is lehetne.
VálaszTörlésNéhány ötlet:
- a majdani újraépítetendő fogaskerekű leendő fogadóállomásának integrálása, hasonló stílusban inkább azt építsék fel kőből, zsindellyel, stb.
- Mivel ez a falu területén lenne, nem lenne gond a vendéglátó egység, zsibárus, stb sem. Inkább ott legyen, mint kint a hegyen, nagyságrendekkel olcsóbban meg lehet oldani, mint odafenn a szennyvizet, áramot, stb.
- Használja ki a virtális valóság lehetőségeit, 3D vetítés, tárlat formájában. Érintőképernyők, multimédia...
- Lehetne a vár 1:4 vagy valami elfogadható, kicsinyített korabeli mását is megépíteni, akár akadálymentesített formában. Van már ilyen hely Magyarországon ? Nem tudom, lenne-e erre alkalmas hely közterületen ott.
Így a látogató:
1. megérkezve látna egy "makettet, hogy milyen volt anno,
2. kipróbálhatja, megnézheti a napjainkra akár veszélyessé vált részeket is
3. Közben tanul és tapasztal
4. Kimegy és gyönyörködik a tájban, megnézi, mi maradt mostanra belőle.
Nagyon elvadult ez az elképzelés ?
-
Nagyjából ugyanazon az állásponton vagyunk eddig. Amikor arra gondoltam, hogy legyen vár kinézete, nekem is Somoskő példája lebegett a szemem előtt. Nem gondolom, hogy ki kell építeni az infrastruktúrát a salgói várhoz, mert az környezetrombolással járna. Nem hiszek abban, hogy bármilyen funkció akár rövid távon is (hosszú távon meg főleg) fenntartható lenne a várhegyen (étterem stb.), nincs is erre talán szükség. Személy szerint nehezményezném, ha pl. a salgótarjániak nem mehetnének fel rendszeresen és ingyen a várba, akkor már inkább maradjon rom.
VálaszTörlésArra gondoltam csupán, hogy a torony az legyen egy rendes vártorony, a keleti bástyát is fel lehetne építeni, az is tető alá kerülhetne, a kapu legyen várkapu, nagyjából ilyenek...
Néhány ismeretterjesztő tábla is ráférne, hogy melyik helyiségnek mi volt a funkciója, mennyi katona állomásozott itt, milyen leleteket találtak stb.
Pl. sok-sok gyereket fölvittem már, olyanokat, akik már több várban is jártak, de mégsem tudták, hogy a ciszterna az nem kút, szóval, lehetne egy rendes ismeretterjesztő bemutató itt, akár olyan festményekkel is, amelyek korabeli életképeket mutatnak, vagy a várostrom történetét.
Somoskő is felmerült, ugye. Nos, évekkel ezelőtt (talán már nem így van) sok salgótarjáni és nógrád megyei kiadványban a somoskői várat szerepeltettük. Rémlik egy telefonkönyv, amelynek címlapján volt, viszont salgói vár felirattal. Számomra ez is alátámasztja, hogy egy vár kinézetű várunk kell, hogy legyen, mert akkor nagyságrendekkel több helyen jelenik meg, ismeretbbé válik.
A makett nem rossz ötlet. Néhány hónapja azon gondolkozom, hogy érdemes lenne valamelyik dombon egy rézkori vagy bronzkori várunkat rekonstruálni (persze, nem a régészeti lelőhelyen). Ez is egy látnivaló lenne itt, nem is feltétlenül kerülne sok pénzbe.
A lényeg, hogy egy megvalósítható, fenntartható koncepciót kellene már látnunk, amibe benne van az is, hogy ki szedi majd a szemetet, ki hárítja el majd a belesetveszélyt stb.
dsz
A szemétszedésre egy ötlet:
VálaszTörlésjó pár helyen még a meglévő kukákat is leszerelték. Több helyen a látogató szájába rágják, hogy azért nem azért szerelték le, mert nem volt elég szemét benne, hanem azért, hogy vésődjön be mindenki tudatába: amit felvitt a hegyre, azt vigye is onnan magával. a szemétszedés is valakinek munka és fáradtság, továbbá egy "nem fenntartható" dolog. Ha mindenki elviszi magával a petpalackját, meg a csokispapírt a zsebbe gyűri, akkor nincs szükség kukára se. mennyire egyszerű, főleg ha követőkre is akad a gondolat...
Pontosan így van. Sajnos az erdei szemétgyűjtők eredménye a fokozott szemetelés lett, hiszen a szemétgyűjtőket nem ürítette senki, széttúrták a vaddisznók. A kirándulók abban a meggyőződésben voltak, hogy ha van kuka, akkor nyugodtan az erdőben hagyhatják a szemetüket, pedig ez rossz szemlélet.
VálaszTörlésA salgói váron viszont már évek óta minden tavasszal összeszedjük a szemetet. Sajnos, van bőven. Ide viszont kiraknék egy táblát, udvariasan megkérném a látogatókat, hogy a szemetüket ne dobják el. Feltüntetném, hogy hol van a legközelebbi, közterületen található konténer (Salgóbánya parkoló, Eresztvény stb.). Megkérném, hogy legalább idáig vigye le.
A várfal mellett, a sziklákon és a várhoz vezető út melletti szalonnasütő helyek környékén gusztustalanul sok a szemét. Hóolvadás után elszomorító a kép.
Egyrészt, mint mondtam, udvariasan meg kell kérni az embereket, hogy ne szemeteljenek, ugyanakkor ilyen népszerű turisztikai célpontoknál néhány közmunkást esetleg szezonban érdemes lenne végigküldeni az ösvényeken. Néhány barátommal és családtagommal a szemétszedést azért kezdtük el, mert már szégyelltük, hogy mi fogadja a váron az embereket. Ne értse senki félre, de három éve közel negyven koszorút szedtünk össze a várfal alatti bokrokból, némelyik több éves volt már.
Ezt csak azért írom, mert nekünk, civileknek és turistáknak is van ebben felelősségünk, ennek ellenére jó lenne látni, hogy a turizmus fontosságáról beszélő, "hivatalos" szervek is bekapcsolódnak ebbe a folymatba. Igazságtalan lennék, ha azt mondanám, hogy erre még nem volt példa, de az ilyen jellegű akciók nem rendszeresek, többnyire a magas pozíciót betöltő személyek megtisztelő :) látogatását előzik meg.
Ami számomra még elszomorító, az a rengeteg üvegtörmelék a sziklákon, a váron és a Fakó Pál kövén, na jó, legyen még Boszorkány-kő :). Ezzel nehéz mit kezdeni, van néhány ember, akinek a kultúra kicsapja a fejében a biztosítékot. Minden bizonnyal örömteli számukra, félkómás állapotban a kövekhez vágni a borosüveget, sörösüveget. Ezen max. egy helyszíni alapos verés segíthetne, de mi már modern világban élünk, ezreknek kell alkalmazkodniuk, elviselniük egy-két kártevőt.
Március 13-án reggel 9 órakor egy szemétszedő akciót szervezünk a salgói várnál. Erről majd később, egy bejegyzésben írok. Várunk minden amatőr kultúrantropológust, régészt és kincskeresőt!
dsz