A madarat (egy példány tartózkodik itt) először Angyal Eszter fényképezte le, majd miután kiderült, hogy havasi pintyről van szó, megélénkült a telefon és az e-mail forgalom a hazai és a szlovák madarászok között. Szerdán és csütörtökön megindult a madármegfigyelők áradata, hogy megfigyeljék, lefotózzák a madarat. Van egy kis bökkenő azonban. Mivel a madár nagyon ragaszkodik a várhoz, a sziklákhoz, ezért nem tekinthetjük magyarországi megfigyelésnek az észlelését. Állítólag már voltak, akik látták Somoskő felől berepülni a várhoz, de ez talán nem biztos adat. Én úgy tapasztaltam, hogy ha megzavarják, elrepül a szikláktól, majd egy félkört leírva visszatér azokhoz, nem feltétlenül lépi tehát át az államhatárt. Többen most azon törik a fejüket, hogy miként lehetne Magyarországra átcsalogatni. Néhány felvételt készítettem én is a madárról, remélem, a következő napokban többet is sikerül majd.
Havasi pinty Kopár hegyvidékeken, leginkább 1900 és 3100 méter magasságban él. Télen is a magasabb régiókban marad, kivételesen 1000 méterig leereszkedik. A megjelenése nálunk igazi érdekesség.
A várban az őr elmondta, hogy ő már egy hónapja látja itt ezt a madarat, és volt, amikor pár méterre is meg tudta közelíteni. Állítólag magot is szórnak ki neki rendszeresen. Ez megnehezíti a magyar területre történő átcsábítás esélyét. A várban mozgott egy havasi szürkebegy is. Ez a madár valószínűleg közelebbről, a Tátrából érkezett. A somoskői vár így most egy havasi csúcstalálkozó helyszíne. A szürkebegyről is sikerült néhány felvételt készítenem.
A szürkebegy egyébként rendszeresen megfigyelhető a várfalak között, a pinty el-eltűnik. Amikor azonban felbukkan, a két madár többnyire együtt mozog. Mindkettő magvakkal, táplálkozik, legtöbbször a földön láthatók.
Számomra egy másik, korábbi érdekes megfigyelés (bár nem annyira szenzációs) is kötődik a somoskői várhoz. Tavaly itt találtam először bajszos sármányt párban a Medves vidékén. A pár fészkelt is a várromon. Somoskőn egyébként néhány évtizeddel ezelőtt fészkeltek csókák, megtelepedett itt vörös vércse. Augusztusban, a fecskevonulás kezdetén is érdemes felkeresni a várat, több száz, de lehet, hogy több ezer fiatal fecske itt próbálgatja a szárnyait.
A salgói vár is büszkélkedhet érdekes madártani adattal: 1928. december 25-én itt egy havasi varjút észleltek. Ez volt az első és egyetlen hazai előfordulása.
Egy ritka madár itt, egy ritka madár ott.
Próbálom most elbillenteni a mérleget a salgói vár javára. Ugyanis itt is megjelennek rendszeresen, minden télen a havasi szürkebegyek. A két vár között is gyakran ingáznak. Remélem, a havasi pinty is átrándul majd velük, ezt elősegítendő, elkezdtem etetni a szürkebegyeket a salgói váron. Bár nem nagyon bízom abban, hogy átruccan a havasi pinty, sok gyommag van Somoskőn is.
Ha már a somoskői várnál jártam, érdemes megemlíteni, hogy a dél-keleti tornyot látogathatóvá tették. Egy falépcsőt építettek a torony tetejére, azt pedig bedeszkázták, így a korábbi balesetveszélyes mutatványokkal szemben, már kényelmesen föl lehet menni erre a toronyra is.
Néhány kiegészítés:
VálaszTörlésJanuár első napjaiban is élénk volt a madármegfigyelők érdeklődése a madár iránt. Azt mondják, hogy a várba a madarászokat ingyen felengedik, ami szép gesztus. Állítólag már a magyar faunát is gazdagítja a havasi pinty, mert többen látták berepülni Somoskő fölé.
Salgó várán egyébként három példány havasi szürkebegy tanyázik november elejétől.
Nagyon jó szerintem, hogy csinálsz egy ilyen "népszerűsítő" blogot. Amíg itt kutattam, nekem is az volt az álmom, hogy felnyissam az emberek szemét, a Karancs-Medves egy nagyon jó hely, minden szempontból (elfogultak szerint a világon a legjobb:). Sajnos általában azt tapasztalom itt a kutató emberek körében, hogy nem nagyon ismerik a területet, és a tudatlanságból fakadóan mind a zoológusok, mind a botanikusok így zárják le a témát: "hiszen úgysincs ott semmi." Na, hát az ilyen adatok cáfolják meg őket! És ez csak egy a sok közül...
VálaszTörlésSzóval csak így tovább, hirdessük, hogy milyen jó helyen születtünk! :)
Üdv. szt
Egyes helyeken a fajjal kapcsolatban említenek egy magyarországi megfigyelést - az Európa Madaraiban (1977-es, 3. kiadás) is így szerepel. Persze ez nem von le semmit az érdemekből... :)
VálaszTörlésKedves szt!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy írtál! Sajnos, sokszor az itt élők is azt mondják a területről és a városról, hogy nincs itt semmi.
dsz
Kedves Kéri István!
VálaszTörlésTöbb forrásban is találni utalásokat arra nézve, hogy már láttak havasi pintyet Magyarországon. Az egyik legfrissebb adat 1995-ből származik. Azonban ezt az adatot, csakúgy, mint a többit is, törölték a hazai listáról, mert voltak vele kapcsolatban tisztázatlan körülmények.
A ritka fajok megfigyeléseit ugyanis egy erre hivatott bizottság bírálja el, és ha a legkisebb kétség is felmerül, hogy a megfigyelt madár mégsem az, aminek határozta a megfigyelő, a hazai listára vételét a bizottság elutasítja.
Egyébként már én is jártam így, egy vöröscsillagos kékbegyet figyeltem meg egy barátommal az Ipoly árterében, de a terepi megfigyelés alapján nem lehetett tudni, hogy melyik alfajjal volt dolgunk, ezért nem is került fel a hazai madarak névjegyzékébe. Egyébként ez lett volna a második hazai adata.
Visszatérve a havasi pintyre. Van egy másik madárfaj, a hósármány, amely rendszertelenül megjelenő téli vendég hazánkban, és téli tollruhája nagyon hasonlít a havasi pinty téli tollazatához, tehát könnyű összetéveszteni a két fajt.
dsz
Akkor elnézést ezzel kapcsolatban, nálam még a számítógépemen egy Dr. Hadarics Tibor előadásban (2008. tavasz, NyME) még szerepel "faunára új madárfajként". Így már tiszta a kép a fajjal kapcsolatban... (Az itteni anyagot - természetesen a forrás megjelölésével - egyébként használtam a Rádió Focus ma reggeli műsorában is - remélem sokszor lesz még alkalmam idézni innen!)
VálaszTörlésÜdvözlettel:
Kéri István
Kedves István!
VálaszTörlésNem kell elnézést kérni. Egyébként én is csak pletykákat hallottam arról, hogy a bizonyító fényképet botanikusok vizsgálták meg, és arra a következtetésre jutottak, hogy nem Magyarországon készült a fotó.
Mindemellett nekünk, itt élőknek pedig az a lényeg, hogy a havasi pinty először jelent meg nálunk, a figyelmet egy kicsit a vidékünkre irányította. Bekerült az országos hírekbe, rengetegen jöttek fotózni, minden kétséget kizáróan egy celeb madár lett belőle :)
dsz
Sziasztok!
VálaszTörlésEgyszerűen megdöbbentem, hogy a véletlen (és a természetfotózás szeretete) folytán ilyen felfedezéshez segíthettem hozzá kis hazánkat és a természet szerelmeseit... Én csak kattintottam, és kész. :)
Nagyon örülök, hogy ilyen ritka kincsre bukkantunk!
A.E.
Kedves Eszter!
VálaszTörlésMég sok ilyen fotót kívánunk! És köszönjük!
Látod, egy jó fotó, egy jó hír felér akár egy több évig írt térségi marketinggel is.
dsz
A salgói havasi szürkebegyek jelenleg öten vannak. A várudvar délutáni napsütésben felolvadt talaján tőlünk pár méterre csipegettek vagy sütkéreztek a Petőfi-tábla körüli sziklacsúcsokon. Végig együtt mozogtak.
VálaszTörlésNa, akkor holnap megyek filmezni. Ugyanis Somoskőben 2 havasi szürkebegy tartózkodott, Salgón 3. A két vár között mozognak a madarak. lehet, hogy a havasi pinty is megjelenik itt.
VálaszTörlésdsz
Reménykedtem benne én is, de nem találkoztunk vele sajnos... :( Pedig élesítve volt a fényképezőgép! :)
VálaszTörlésSzilárd!
VálaszTörlésUtólagos engedelmeddel leloptam a pintyről szóló cikkedet a képpel együtt. Kinyomtattam és kitettem ide a Medvesbe a falra, mint érdekességet.
Ez kb 2 hete volt, azóta minden nap legalább egyszer újra kell nyomtatnom, mivel vendégeink állandóan leszedik a falról.
Leszedik, mert mennek a várba és a kép alapján akarják megtalálni a madarat. Többen jöttek már vissza úgy, hogy "sikerült, láttuk!".
Köszönöm Neked a környék legújabb atrakcióját.
Oravecz Balázs
"majd miután kiderült, hogy havasi pintyről van szó". És hogyan derült ki?
VálaszTörlésSzamóca
Egy salgótarjáni lány, Angyal Eszter lefényképezte, és egy szintén Salgótarjánban élő madarász barátnője, Szederjesi Tímea a fénykép alapján meghatározta a madarat. Ekkor felkerült a birding.hu-ra, elterjedt a híre.
VálaszTörlésÉn legalábbis így tudom.
dsz
Üdv Mindenkinek!
VálaszTörlésPontosan úgy történt, hogy kirándulás közben lefényképeztem a madarat, és a képet aznap este átküldtem e-mailben Szederjesi Tímea barátnőmnek, hogy mégis tekintse meg, vajon mit fotóztam (más tájképek kíséretében). Erre ő azonnal reagált, hogy ez egy havasi pinty. Ő tette fel a birding.hu-ra. Timi szakértői szeme és közreműködése nélkül nem értesült volna erről a megfigyelésről az érdeklődők tágabb köre.
A.Eszter
http://cid-8840a4d012222cc5.skydrive.live.com/self.aspx/Havasi%20Pinty%20Somosk%c5%91n/pan100124%20083.jpg
VálaszTörlésPróbálom megoldani, hogy linkeket is átengedjek, de ez még nem sikerült.
VálaszTörlésKöszönöm a fotókat a havasi pintyről! Ha valaki szeretné megnézni, másolja a fenti linket a böngészője kereső sorába.
dsz
Gratulálok Angyal Eszternek, és Szederjesi Tímeának is, csodálatos dolgot hoztak össze. Csak így tovább ügyesek vagytok. Szerintem ez nem semmi volt lefotózni is, de a meghatározáshoz is kell egy kis tudás, ami Timinek megvan, és ezt már csak fokozni lehet.
VálaszTörlésNem hiszem, hogy sokan kiszúrták volna a madarat. Valószínűleg ma már az én figyelmemet is elkerülte volna, hacsak bele nem botlok :) Éppen ezért nagyszerű, ha jó szemű fotósok járják a vidéket, akik mindenre figyelnek.
VálaszTörlésA meghatározásról csak annyi, hogy ha nem készült volna róla fotó, és valaki, mondjuk engem hívott volna fel, hogy havasi pintyet látott, kapásból azt válaszoltam volna neki, hogy hósármány lehetett az a madár.
A téli ruhás hósármány és a havasi pinty ugyanis hasonlítanak egymásra, ráadásul a hósármány nem ritka téli vendég nálunk. Kell némi fajismeret, hogy fénykép alapján biztosra mondja valaki, hogy az a madár havasi pinty.
Úgyhogy teljesen jogos a gratuláció.
dsz
Kedves Szilárd!!
VálaszTörlésKöszönöm, hogy elismerted a lányok tehetségét, és tudását, tényleg kellett hozzá fajismeret, de Tímea ügyes lány, és nemhiába tanulja amit tanul már több éve. Most ezt bebizonyította!!
Maradok tisztelettel PP.