Köd és zúzmara

Év végén mindig felmerül bennem a kérdés, hogy mit csináljak ezzel a bloggal. Átfut a a fejemben, hogy talán meg kellene szüntetni, hiszen rá sem néztem már két hónapja, nincs időm rá. Most is ez történt. Aztán megnéztem a statisztikát és nyilvánvalóvá vált, hogy élte ez a blog a maga életét nélkülem is, több mint százan nézik naponta, annak ellenére, hogy egy árva bejegyzést sem írtam..
Maradjon tehát, de ha már marad, akkor nem árt neki egy kis ráncfelvarrás sem!
Lehet, hogy egy kicsit több lesz a fotó és kevesebb a szöveg, ez majd menet közben kiderül.


A 2014-et  ennek a különös, meleg, ködös télnek a fotóival kezdem. Mondjuk, karácsonyig nem lehetett panaszunk a télre a Medvesen, mert az alacsonyabb vidékekkel szemben, itt tartotta magát a zúzmara - igaz sűrű köddel járt együtt.
Itt, a hegyen ugyanis nem kúszott a hőmérő a nulla fok fölé, ezért, és a köd miatt egyre hízott a zúzmara. Talán nem is baj, hogy aztán mégis elolvadt, mert kezdett veszélyesé válni az erdő, az ágakra rakódott nagy súlyt a fák már nem bírták volna tartani sokáig.
A ködnek is vannak ám szépségei, különösen nálunk, ahol megadatik, hogy a 500-600 méter fölött néha-néha napot, csillagokat is megpillanthatunk akkor, amikor a fél ország az orráig sem lát.
És ha már köd, akkor legyen köd! Fotóztuk nappal és éjszaka, kivilágítottuk a bokrokat, fákat, a salgói várat. Sikerült a köd fölött és Somoskő mögött a Magas-Tátrát is lekapni egy alkalommal. Sok-sok kép készült Salgótarjánról.
Ilyen volt eddig:

Nyírfa teher alatt

Világító csipkebokor

Sorrendben: Pécskő, Somlyó, Mátra

Somoskő vára a Magas- és Alacsony-Tátrával a háttérben

Somoskő ködbe vész

Szilveszteri pillanat Salgótarjánban (salgói várból fotózva). Jobbra fönt, a sötétben, a kis világító pötty a sóshartyáni templom

Újabb ködös somsokői kép

Salgói vár kivilágítva. Ködös kék óra.

Salgótarján, Beszterce lakótelep

Az alkimista tornya

Még nagyobb teher a nyírfán

A rónafalui focipálya széle