Az áram ára

A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vízválasztói áramfejlesztő telepét 1912-ben létesítették. Innen látták el villamos energiával az összes bányaüzemet. A szenet az erőműbe Rónabánya-telep, Székvölgy és Inászó bányáiból szállították. 1928-ban jelentősen kibővítették, az volt a cél, hogy a Pásztó-Hatvan-Szolnok-Tiszántúl területet elássa elektromos energiával. 1928. november 24-én történt meg a hivatalos bekapcsolás, majd zavartalanul folyt a villamosenergia ellátás. Ebben az időben ez volt a legnagyobb méretű magyar villamos távvezeték hálózat. (Forrás: Dornyay Béla)

A 32 település energiaellátása érdekében hatalmas szénmennyiséget kellett elégetni. A keletkező salakot a gyár melletti völgyben helyezték el. Két salakhegy még ma is itt magasodik.
Környezetszennyezés? Különleges tájképi elem?

A salakhegy oldalában

Extrém fotózás (Komka Péter)

Ezt ne mássza meg senki!

A hegy

Reggeli súrlófényben

Így fotózunk mi

Élet a salakon

Egy másik bolygón...

Sci-fi díszlet

Ilyen tájképünk is van

A két salakhegy között a csillesor egyik tartóoszlopának az alapja látható

Na, azért csak felmentünk a magasabb salakhegyre. Négykézláb felkúsztunk a legmeredekebb részen...aztán rájöttünk, hogy a keleti oldalon egy út is megy föl majdnem a tetejéig.