Töprengtem ezen a turizmuson, már csak azért is, mert akárhová mentünk az ünnepek alatt, mindenhol rengetegen voltak. A Karancs kilátó tele volt, a salgói vár tele volt, az ösvényeken rengeteg emberrel lehetett találkozni, sokan kirándultak csoportosan.
Az jutott eszembe, hogy hová férhetne el még sokkal de sokkal több ember?
Tudják mit? Sehová. Turizmusról beszélünk, de azt soha nem emlegetjük, hogy valójában egy zsebkendőnyi terület az, ami a turistákat csábítja. Nem egy Bükkről, vagy egy Balaton-Felvidékről van szó, ami több község, város területén terül el. Pár négyzetkilométeren szeretnénk egy olyan ágazatot fejleszteni, amelytől többen még mindig csodákat várnak. Ennél lényegesen nagyobb tömeget nem tudunk fogadni, mert az magát a tájat teszi tönkre. A természet kárára pedig ne fejlesszünk semmit!
Mit lehetne tenni?
A Karancs-Medvest csak a szomszédos, szlovákiai területekkel együtt érdemes fejleszteni e téren. Így jobban eloszlik a látogatók száma, több programlehetőség adódik, a térség együtt fejlődik, a vonzerők egymást erősítik stb. stb. Erre most jó kezdeményezés a Geopark, de ott el kell dönteni, hogy élére áll a folyamatnak vagy a része kíván lenni. Akármi is lesz, tényleges partneri kapcsolatok, és reális tervezés szükséges az előre lépéshez.
Fejleszteni kell a szolgáltatásokat! Ezeket a szolgáltatásokat elsősorban belterületen kell megoldani, illetve a frekventált célpontok esetében (Salgó vár, Somoskő vára, Eresztvény). A szolgáltatások bővítése nem könnyű feladat, mert feltételezi, hogy van irántuk kereslet, ugyanakkor jellemzően keveset költenek a térségbe érkező turisták. Nem hiszem, hogy a jövőben komolyabb vásárlóerővel rendelkező réteget ide tudunk csábítani. De! Lebecsüljük a kis dolgokat, nem tudnak venni rendes képeslapot, informatív kis kiadványokat, emléktárgyakat, számukra is értelmezhető térképeket stb. Meglepő, de sok szállóvendég keres olcsó étkezési lehetőséget.
Már most is jól látható a turisták mozgása, éppen ezért a fontosabb területeken kell nagyobb élményt biztosítani, illetve a turisták tapasztalatai alapján fejleszteni. (Pl. salgói várnál kilátásról tájékoztató táblák, érdekes illusztrációk, átirányítás a Boszorkány-kőre stb.)
A turisták tapasztalatait, véleményét a szolgáltatóknál kell összegyűjteni pl. kérdőíves formátumban.
Irányítani kell a turistákat, képezni kell a szolgáltatókat, áttekinthető információs rendszert kell fejleszteni, legalább a salgói térségben egy-két embert alkalmazni kell (aki információt nyújt, tájékozódni segít, de szükség esetén megjavítja az információs táblát, szemetet szed).
Infrastruktúrát kell fejleszteni.
Eresztvényt tovább kell fejleszteni a helyi rekreációs célok figyelembe vételével, ez turistákat is vonz majd.
Elsősorban a kihasználatlan, felújítandó, régen jól működő objektumokat kell felújítani és használatba vonni (Dornyay, Napsugár, Bányakaszinó stb.).
Erőteljesebben be kell mutatni a fennsík térségében is a bányász emlékeket, ez akár stratégiai pont is lehet, illetve a helyi néphagyományokat, gazdálkodást.
Tehát: túl kicsi a terület, túl nagyok az elvárások. Arra is figyelnünk kell, hogy ne kótyavetyéljük el a családi ezüst étkészletet, vagyis ne áldozzuk fel a természeti erőforrásainkat a turizmus érdekében.
Sok emberrel beszélgettem, szinte kivétel nélkül megjegyezték, hogy nem gondolták volna, hogy Salgótarján közelében ilyen is létezik. Ez arra kell, hogy ösztönözzön bennünket, hogy fel kell melegíteni a városmarketing gondolatát, ha másképp nem, a tájat kell segítségül hívni, hogy a városra kedvező fény vetüljön. Egy biztos, ebből a helyzetből, amiben most vagyunk, ki kell törnünk!
Ezekről gondolkoztam a salgói váron.Tudom, hogy több területen várható elmozdulás, de nagyon fontos lenne, hogy egy rendszert építsünk, legyen egy jól átgondolt stratégiánk.
A blogban már többször érintettem a turizmus kérdését, például ebben a bejegyzésben is:
http://karancs-medves.blogspot.hu/2010/12/turizmus-ujratoltve.html
Zárásként néhány decemberi fotó a vidékünkről:
 |
| A Karancs kilátóról a Salgó. |
 |
| Karancs kápolna |
 |
| Az erdei kápolna ablaka |
 |
| A salgói bükkös és a vár éjszaka |
 |
| Az év utolsó naplementéje Salgótarján fölött |
 |
| A somosi tűzijátékok fényei átvilágítják a ködöt |
 |
| Ködbe borul a Szilváskő |
 |
| Ködtenger a salgói vár alatt |
 |
| Rónafalu fényei egy decemberi éjszakán |
A Geoparknál szerintem nem igazán jöttek rá, hogy mire is lehetne használni ezt a címet. Ráadásul ott kicsit egymásnak feszül két pólus: az egyik megmutatná a turistáknak a látványosságokat, a másik a természetvédelmi területek gazdái, akik védenék és messze elkerültetnék ezeket a földtani ritkaságokat, nehogy kárt szenvedjenek.
VálaszTörlésMire is van a turisztikai desztináció management (még mindig utálom ezt a megnevezést)??? Talán valami ilyesmivel kellene foglalkoznia nem?
Nem csak az a baj, hogy "100-nál" többen nem férnek el a salgói várban, hanem az is, hogy azt a 100 főt talán el sem lehet helyezni a városban. (Főleg nem, ha egy csoportról van szó)
Én sem látom most, hogy ki veszi kézbe az ügyeket. Egyrészt a Geopark egy nagyobb területet fed le, másrészt nem biztos, hogy a kultúrtörténeti, történelmi, ipartörténeti, néprajzi stb. értékekkel olyan mélységben akar foglalkozni, hogy megérje neki a teljes karancs-medvesi turizmus tervezése és szervezése. De lehet, hogy rosszul gondolom. Csak előre kell most lépnünk, mert én egy trendfordulót érzek. A fiatalok véleménye mintha kezdene változni a városról, ennek lehetnek kedvező hatásai. A turisták véleményét meg mindenki megismerheti, ha kimegy a salgói várba: elakad a lélegzetük a látványtól. Egyébként a terület kicsinysége a Karancson jutott az eszembe. Nyilvánvalóan a Tó-strandon lehetne egy nagy turisztikai központ, csak olyan attrakciókat kell kitalálni, amelyek megfizethetőek, érdekesek, a tájra jellemzőek és egyediek. Itt lehetne szállásokat fejleszteni, de helyi attrakciókat is ki kell találni hozzá. Innen könnyen elérhető Salgó, Eresztvény, a Karancs, autóval Szlovákia, kerékpár utakat lehet innen indítani...
VálaszTörlésAzért a Tó-strand, mert ennek a területnek a teherbírása elviseli ezt a forgalmat. A Medvesen belül pedig a falusi szálláshelyek, vendégházak szaporodhatnának, nem a tömegszállások.
Szép a kép, az én számítógépemnek például most a háttérképe. Szép volt a tűzijátékos kép is a városról, tényleg sok szép dolog van a környéken. A baj az, hogy ezt a sok szép táj önmagában kevés, a körülötte kosz, gaz, pusztulás van. Megvallom viszonylag ritkán jutok ki a városból, de ugráltam örömömben, amikor tavaly a Dornyaynál megláttam az új padokat. Ezek jó jelek, de valós problémának tartom én is a szálláshiányt, azt, hogy nem lehet hova elmenni reggelizni.
VálaszTörlésGond az is, hogy pihenni koszban, pusztulatban nem lehet. A városban jóízűt sétálni csak este lehet, amikor már csak a szép látszik, persze a városközpontunk sem akkora, hogy az komolyabb program legyen. A Dornyay turistaház látványa elkeserítő, szóval valódi turizmusról beszélni fölösleges.
Gond a tömegközlekedés is, hiszen, akinek nincs autója, annak eléggé korlátoltak a lehetőségei. Én azt gondolom, hogy salgótarjáni központtal bevonhatunk újabb területeket is ilyen például Pécskő, Somlyó környéke. Tanösvényekkel, 1-2 kilátóval eddig nem járt útvonalak is népszerűek lehetnek. Nem tudom mennyire aktív a turizmus Cered és Bárna felé, de úgy gondolom, hogy ezekre is érdemes építeni, nyilván ti pontosan tudjátok ismeritek a környéket(nálam sokkal-sokkal jobban), arra szerettem volna csak utáni, hogy egységben kell ezt kezelni, és mondjuk egy hetes programtervet összeállítani, amit az idelátogató kényelmesen meg tud nézni, aktívan pihenni. Ez esetben szerintem a tömeg is eloszlik, hiszen most csak a leghíresebb helyekre járnak ki sokan, néhány terület bevonása talán még nem káros a környezetre sem.
Természetesen azt én is látom, hogy ez még mindig kevés ahhoz, hogy a város bármi problémáját is megoldja, és amit leírtál szerintem fontos figyelembe venni, de úgy vélem, ha a most még kevésbé népszerű helyeket is kiépítjük, informáljuk róla az embereket, akkor a tömeg eloszlik és érdemes foglalkozni a turizmussal.
A Strand környéke szerintem nagyon jó ötlet, ezzel a fent leírt problémát, a koszos várost részben megoldottuk, hiszen ott sokkal kisebb területeket kell rendben tartani, eleve nyugodtabb a környék.
A szálláshely persze továbbra is gond, valamint éttermekben, reggelizőhelyekben sem állunk jól, de nyilván tervezni már itt lehet és érdemes.
Valóban jó ötlet Szlovákiát is használni, hiszen a terület úgy egységes, és a nyugati határon sem példa nélküli, hogy határon túli programokat szerveznek.
A lényeg szerintem (és itt a szerintem fontos, hiszen nem értek én hozzá) az, hogy először egy pihenésre alkalmas környezetet kell kialakítani, aminek legfontosabb feltétele a rend. Fontos ezentúl új szálláshelyek megteremtése, valamint egy programcsomag összeállítása, amiből az idelátogató tud válogatni, ez részben megoldja azt, is, hogy a területek között az emberek eloszoljanak. Nem szabad elfelejteni a tömegközlekedést, valamint a kulturált parkolást sem.
Úgy gondolom, hogy a környéken vannak pozitív változások, de még rengeteg munka van hátra. Bocsánat, kicsit összeszedetlen voltam, sokkal kevesebbet akartam írni, de mindig jöttek új gondolatok. Félek néha félreérthetően fogalmaztam, de talán a lényeg érthető: Kell egy szép fogadóbázis, központ ahová jó megérkezni, kell egy programcsomagot összeállítani röviden (mert könyvet ma már senki se olvas), ezzel eloszlik a tömeg, de így se várja senki, hogy ez eltartja várost.
Szerintem nagyon jól összeszedett, világos gondolatsor volt :)
TörlésKedves Szilárd és hozzászólók! Tetszik a blog, az írásaid nagyon jók, a képek gyönyörűek.
VálaszTörlésMost azért írok, mert a környék turizmusa, fejlesztése engem is érdekel, hiszen turistáskodom.
A leírtakban sok igazságot, sok nagyon remek ötletet olvasok. Attól azonban nem kell megijedni, hogy kicsi a Karancs-Medves területe. A Magas-Tátra is kicsi, ha azt nézzük, mennyi látogatója van. Sokszor tömeg, főként a legfelkapottabb helyeken.
Itt, a Karancs-Medves régióban valamikor óriási turizmus volt. A Medves hotel teltházon, üzemelő Dornyai (amitől szebb turistaházat nem láttam), Napsugár étterem. Remek sétautak, tornapálya, tájékoztató táblák, Kárpát turista egyesület, síszakosztály. De ezt tudjuk mindannyian, akik itt nőttünk fel. Minden volt és működött, amit most szeretnénk, hogy legyen.
Érdekes, a szlovák határmenti Malom étterem évek óta fejlődik, Füleken, Losoncon több vendéglátóegység van, mint Tarjánban. Az ágasvári turistaház ma is üzemel (magánkézben van), pedig nincs igazán jól megközelíthető helyen. Nőtincsen a Seholsziget bővül. Egy horgásztó van mindössze a közelében. Pesten a XVIII. kerületben egy kis dombra sípályát építettek. Itt miért nem működnek a dolgok?
A városnak voltak fellángolásai. Pl.: Akvapark, kisvasút. Most Eresztvény. Őszintén, ezt tartom a legjobbnak. De nem faállatpark kell! Padok 50-100 méterenként. Ember, aki kiszedi a szemetet a szemetesből, mint a Krúdy-forrásnál odaát. Egy üzemelő turistaház. Apropó! A pályázata novemberig eldőlt-e? Hol lehet megtudni az eredményt? Kellene sípálya. Akár műpálya, akár hóágyús. Én láttam, mennyien mentek ki decemberben a „Dornyai”-hoz, mikor leesett a hó. Meg kell célozni a kezdő és a kisgyerekes sízőket, szánkózókat. Igény van rá. A diákokat, iskolákat nyári táborozáshoz, erdei iskolához. Hozzáteszem, van pesti ismerősöm, aki már most tudja, hogy gyermeke idén nyáron itt fog táborozni. Azért figyelmeztettem, a strandtól ne várjanak sokat a gyerekek, mert az egy pusztulat.
Én egy egyszerű turista vagyok, aki sokfelé rácsodálkozok a működő attrakciókra, a sétálható ösvényekre, masszív padokra, asztalokra, vendégcsalogató ötletekre, remek prospektusokra. Ezért is fáj, hogy egy, a környékről szóló 2012-es (!) kétnyelvű kiadványban még az szerepel, hogy a somoskői vár útlevéllel látogatható. Elolvasta valaki a szöveget a Ctrl+C, Ctrl+V előtt? Vagy után? Mikor is alakult a TDM?
Szlovákiával közös fejlesztések? Amióta szabad az átjárás, azóta nincs se busz-, se vonatközlekedés szomszédunkhoz. Igaz Ipolytarnócra, vagy Hollókőre sem pompás a hétvégi buszmenetrend.
Amit én látok: Itt a város nem fog szalonnasütő helyeket építeni, mert a Hősök útján készített 4 millió forintból.
Salgóbánya és Rónafalu pedig, „magad uram, ha szolgád nincs” elven saját erőből próbál felnőni a bakancsos turistákhoz.
Lehet, kapkodóan és fölöslegesen írtam, mert csak azt erősítjük egymásban, hogy mi nincs, hogy mi kellene. Mert kellene, ugyanis érezhetően kezd a város, a környék pozítív megítélés alá esni az idelátogatóknál.
Kedves Hegylakó! Köszönöm a véleményt! Azt hiszem, egyetértünk. Én azt (is) olvastam ki a gondolataidból, amit én is vallok már évek óta, hogy elsősorban magunk miatt tegyük rendbe a dolgokat. Ha működik néhány étterem, ha vannak padok, rendben van a terület, a helyi tömegsportot szolgálja ki a sípálya... akkor a turisták is meg fognak jelenni, jól fogják érezni magukat. De továbbra is azt mondom, hogy a területünk kicsi, ezért, mint fent is olvashattuk egy véleményben, a Pécskőt és a városkörnyéki egyéb részeket is fejleszteni, bemutathatóvá kell tenni, valamint erősíteni kell a határon túli kapcsolatokat. Nem véletlen, hogy valahol megemlítettem a képzést, szerintem fontos lenne a turizmusban érdekelteknek. A terület kicsiségével csak arra akartam utalni, hogy feltétlenül szükséges a tervezés, de olyan, ami a természeti erőforrások megóvását is szolgálja. Az általad említett Tátrában is nagy hangsúlyt fektetnek erre. Ez számomra nagyon fontos, de mindenki számára az, még azoknak is, akik ezt nem ismerték fel, vagy úgy érzik, hülyeség. Az, hogy ezt a tájat megőrizzük az utókornak, számomra fontosabb, mint bármelyik és bármennyi turista. Hozzáteszem: a kettő nem összeférhetetlen, de okosan kell csinálni. Ebből a szempontból Eresztvény fejlesztése jó ötlet, mert megállítja az embereket, megnézik a madár parkot, játszanak a játszótéren, sétálnak az ösvényeken, megesznek egy jégkrémet, jól érzik magukat...és a tömeget már az érzékeny területek előtt megfogtuk.
TörlésÉn a pályázatról nem tudok semmit, nem vagyok érintett benne, csak úgy, mint minden itt élő ember,reménykedjünk, hogy nyer. Annak viszont örülök, hogy te is úgy látod, hogy kezd a város megítélése átlendülni a holtponton. Erre kellene most ráerősítenünk nagyon.
TörlésAhogy figyeltem a Tóstrand régi medencéjének jegén korcsolyázókat, illetve nemrég az eresztvényi záportározó, híd mögötti részén csúszkáló gyerekeket, az jutott eszembe, hogy miért nincs korcsolyapálya a városban. (Tudom, unalmas a szlovák példa, hogy Losoncon "ezer éve" van.)Városon kívül is lehetne. Salgóbánya régi focipályája szerintem ideális helyszín egy nyitott jégpályához. Lapos, méretes, parkolóhely is elférne, akár kis lelátó, egy-két sor paddal. Tudom! A pénz. Azért jó eljátszani a gondolattal, mi minden lehetne itt. Én is úgy gondolom, néhány frekventált helyen kellene megfogni a látogatók zömét. Én igazából a Medvest féltem a tömegtől. Szerencsére oda csak az igazi túristák, kirándulók mennek. A tömeg csak az autóval jól megközelíthető helyeket látogatja, ahol max. 20 métert kell gyalogolni.
TörlésKedves Szilárd!
VálaszTörlésBudapesti gyalogos turistaként (gombászként) a július salgótarjáni felhőszakadás nyitotta rá a szemünket a Karancs-Medves vidékre. A nyáron többször is gombásztunk felétek, így Salgóbányán is. Aztán mert hőguta elkerülendő a nyári 40 fokos melegben várakat nézni nem oly kellemes, ezt a hűvösebb időkre halasztottuk, azaz eltöltöttünk 1 hetet az év végén Salgóbányán. Találkozva az ott miden reggel a focipályát órákon át körbe-körbe síző, hangosan éneklő futóval, szóba elegyedtünk többek közt a turizmus fejlesztéséről. No, az úr „mondtam már Melinda asszonynak” szövegét nem idézném, de a mi véleményünket elmondom. Minket egyáltalán nem zavart, hogy ilyen világ van itt, legalább nem rontja a tájképet a turisták szemete, a gépkocsiforgalom zaja, bűze, stb… Nekünk még a lepukkant bányász kaszinó sem szúrta a szemünket, egészen hűen ábrázolja a mai valóságot, legalább nincs szemfényvesztés… (Van úgy, hogy a hátrányunk az előnyünk, lehetne ezen is elgondolkodni, és nem tehetősebb/okosabb vidékekhez igyekezni hasonlítani....) Pénz nélkül úgy sem megy.. :-(
Autó nélkül is van élet alapon „tömegközlekedve” nem tudtuk megérteni, hogy a Salgótarjánba érkező vonat-, illetve a sárga buszérkezéshez- induláshoz a salgóbányai 11/B járat indítása-érkezése, miért nincs figyelemmel. Csak 10 percről lenne szó, mialatt a turista odaérne a Fő térre/Fő térről. Apróság, de ez is fontos lenne, hogy a gyalogos turista pl. Budapestről ne várjon oda és vissza is 1-1 órát az átszállásra. A gyorsjáratú buszközlekedés Budapestről Salgótarjánig nagy vonzerő, de a városban töltött 2 üres óra elvesztegetettnek tűnik, várakozni sok, várost nézni kevés.
A Salgótarjánt körbe ölelő erdők faállományának változatossága gombász szemmel nézve irigylésre méltó a Budai hegyekhez képest. A tél pedig varázslatosan szép (természetesen jó bakancsban, meleg kabátban.:-)
Salgóbányáról Zagyvarónáig a turista út fantasztikus élmény volt, akár a SAlgó illetve Somoskő várakból, a szikrázó, tiszta napsütésben látható látvány.
Gratulálok a fotóidhoz!
Üdvözlettel: Szilvásy Edit
Köszönöm, kedves Edit! Örülök, hogy tetszik a táj, sajnos (vagy szerencsére?) még kevesen ismerik. A tömegközlekedés tényleg probléma, de nem csupán a turistáknak, henem nekünk, itt élőknek is :)
Törlés