December elején megérkezett a hó és a fagy. Úgy tűnik, ezek ketten nem is akarnak már egyhamar odébbállni. Éppen most, amikor ezt a bejegyzést írom, az egyik leghidegebb pont az országban éppen a mi kertünk (itt van egy Időképes meteorológiai állomás).
A vadon élő madarak nehezen találnak táplálékot ebben az időszakban, szerencsére azonban akadnak mindig madárbarátok, akik etetik őket.
Persze, rögtön fel is merül a kérdés, hogy szükséges-e a madarak etetése? Hiszen természetese körülmények között az egészséges egyedek túlélik a legkeményebb teleket is, az etetéssel pedig a gyengéket is segítjük, így azok szaporodni tudnak tavasszal. Az etetés tehát a természet rendje ellen való?
Véleményem szerint a madáretetés nekünk, embereknek fontos, a jó szándékú emberek szívesen segítenek, a madarak pedig örömmel járnak az ingyenkonyhára.
Az etetésnek vannak szabályai. Legjobb etetőanyag a napraforgómag, de lehet nekik kifüggeszteni üzletekben kapató cinkegolyót, nem sózott szalonnát (zsírszalonnát). A rigóknak néhány szem almát ki lehet helyezni e kertbe, esetleg ágakra tűzve azokat.
Az etetést nem szabad félbeszakítani, az első fagyoktól az utolsóig rendszeresen ki kell helyezni a napi adagot.
|
A hó és a hideg meghozta a meggyvágókat is, szorgalmasan szotyiznak nálunk |
|
A szajkók már visszatérő vendégek |
|
Beugrott néhány zöldike is, keményebb hidegben majd aztán szépen összegyűlnek az ingyenkonyhán |
|
Nem hiányozhat kis kedvencem, a fenyvescinege sem |
|
A verebek bandástul jönnek |
|
Meggyvágó és kékcinege |
|
Fenyvescinege újra akcióban |
|
Kékcinege kevés jön még, majd meghozza őket is a hideg |
|
Barátcinege |
|
Megérkezett egy széncinege |
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése