A Medvesalján, Cered határában találták ezt a rétisast legyengült állapotban. A Budapesti Állatkertben megvizsgálták, meggyógyították, itt derült ki, hogy a madár szervezetében méreganyag volt.
A rétisas előszeretettel táplálkozik elhullott állatok tetemeiből, lehetséges, hogy egy mérgezett dög okozta a bajt.
Napjainkban egyre több ragadozó madár pusztul el mérgezés következtében. Ez a sas szerencsére megúszta, meggyógyították és szabadon engedték az Ipoly árterén.
(A videón látható villogások a vakuk villanásai, amelyekkel nem tudok sajnos mit kezdeni.)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
A mérgezések hátterében,sokszor a gazdák, mint az apró vad védelmezői, jelentik az egyik nagy veszélyt!
VálaszTörlésA réteket kaszáló gazdáknál az "ügyeletes" bütykös a csapággyal ellátott csúzli rendszeresen jelen van,- Tisztelet a kivételnek!!!
Ők nem a sast akarják mérgezni, - de a méreg anyag kihelyezésének a helyszínével nem törődnek!
Ezt az egér ragasztós módszerhez tudom hasonlítani, mikor az ártatlan gyöngybagoly összeragadt szárnyakkal csak sétálni tud!!!!
Kedves Szilárd! Jó lenne egy írás arról, hogy a ház környékén hogyan lehet írtani a kártevőket úgy, hogy ne essen baja más élőényeknek.
VálaszTörlésPl. egér, patkány. Egérnek nekem a ragacs vált be, de ezt csak a pincében és a kamrában használom. Sajnos a tavaly rákaptak a madáreleségre, tavaszra behúzódtak a pincébe. Idén nyáron meg nagyon elszaporodtak, eddig 7 egeret fogott meg. A fémhálós csapda eddig egyszer működött csak, a ragacs viszont hatékony.
Ez valóban jó ötlet, de nem ennek a blognak a keretein belül lenne érdemes megírni. Talán az MME Madárbarát kert programjában lehetne hasonló ötleteket adni.
VálaszTörlésElöljáróban annyi, hogy a ragacs tudtommal már betiltott szer. Amikor még az MME-ben dolgoztam, többször hallottunk olyan esetről, hogy magtárakban, ahol ragacsot használtak, gyöngybaglyok is beleragadtak.
Néhány éve, amikor a pannon gyepes filmet forgatam, hazavittem két egeret (statisztának), de meglógtak. Így most én is egereket fogdosok rendszeresen otthon. A dróthálós csapda, amibe felülről bújnak be, tapasztalataim szerint csak fiatal, tapasztalatlan példányoknál hatékony, illetve meg kell, hogy szokják.
Az idén eszembe jutott, hogy valamelyik Schmidt Egon könyvben olvastam arról, hogy ha egy befőttes üveget kitámasztunk egy fél dióval úgy, hogy a dió belseje ne kifelé forduljon, akkor az egerek bemásznak az üveg alá, enni kezdik a diót ami előbb-utóbb kicsúszik az üveg alól, az üveg pedig az egérre zuhan, élve elkapja.
Nyilván ezt a csapdát is oda érdemes tenni, ahol az egerek mozognak. Egy fél literes, hét decis befőttes üveget csak viszonylag kis dióval lehet így kitámasztani, mert nagyobb dió esetén az üveg súlypontja rossz helyre kerül, hátrabukik stb.
Azt el is felejtettem, hogy a fenti módszer sikeresnek bizonyult, sorra kapom el az egereket.
VálaszTörlésKöszönöm a híradást és a filmet. Nagyon nagyon jó volt olvasni és látni a szabadon bocsátást. Isten hírével.
VálaszTörlés