Aztán jött a hír, hogy az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) szerint 17 város levegője veszélyes az országban, közöttük Salgótarjáné is.
A bajt a szálló por okozza. Minden évben, főként télen visszatér ez a probléma.
Mi is a szálló por?
Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.
Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet.
(Forrás: Levegő munkacsoport)
Az Időkép.hu-n megtekinthető az aktuális adatokat mutató légszennyzettségi térképek is (Magyarország térkép is van, csak a banner Budapestet ábrázolja).
A tarjáni mérőállomás adatai itt tekinthetők meg:
http://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=21
Milyen problémát okoz a szálló por?
Magyarországon évente 16 000 ember veszti idő előtt az életét a levegő részecskeszennyezése (PM10) miatt. Továbbá több mint 10 millió napot töltünk évente betegen a finom porként belélegzett különféle káros anyagok miatt. A rendkívül apró méretű szemcsék elsősorban a közlekedés – mindenekelőtt a dízeljárművek –, a fűtés és az ipari tevékenységek következtében kerülnek a levegőbe. A részecskeszennyezés – amit szálló pornak is szoktak nevezni – felelőssé tehető többek között szív- és érrendszeri, légúti, illetve daganatos megbetegedésekért. A legnagyobb veszélyben a gyerekek vannak, hiszen az ő immunrendszerük még kevésbé fejlett, mint a felnőtteké, de érzékenyek a részecskék hatásaira az idősek, a tüdő- és szívbetegek is. Már régóta ismert, hogy amennyiben a születés körüli időszakban kerülnek a szervezetbe ezeknek a részecskéknek egyes összetevői, akkor az felnőtt korban súlyos, nemegyszer visszafordíthatatlan betegségekhez vezethet.
(Forrás: Levegő munkacsoport)
Az egészségre gyakorolt hatásról itt is olvasható néhány sor:
http://oki.antsz.hu/files/levego/whoguidline-pm.pdf
Az egészségre gyakorolt hatásról itt is olvasható néhány sor:
http://oki.antsz.hu/files/levego/whoguidline-pm.pdf
Az EU tagállamaiban évente legfeljebb 35 napon át lépheti túl a szálló por koncentrációja az egészségügyi határértéket, ám Magyarországon ez a szám eléri a 80 napot is, ami Európában a legmagasabb arány.
http://www.videkesgazdasag.hu
Hazánkban csak a 10 mikrométeres szálló porra van egészségügyi határérték, a veszélyesebb 2,5 mikrométer alattira nincs. A hazai határértékeknél szigorúbbak a ENSZ egészségügyi Világszervezete által ajánlott határértékek.
| PM10 (mikrogramm/m3) | hazai határérték | ENSZ/WHO határérték |
| 24 órás | 50 | 50 |
| éves | 40 | 20 |
Mi okozza?
A magyarországi magas szállópor-koncentrációt leginkább a közlekedés, a lakossági tüzelés, az ipari kibocsátás és közvetett módon a határainkon túlról érkező szennyezés okozza. A magas szennyezettség miatt az EU több mint 20 tagállama, köztük Magyarország ellen is uniós kötelezettségszegési eljárás indult.
A szmog kialakulásában három tényezőnek van meghatározó szerepe:
1. Nagymértékű légszennyező anyag kibocsátás
2. Kedvezőtlen meteorológiai körülmények (pl. szélcsend)
3. kedvezőtlen domborzati tényezők (szűk völgyek)
Tavaly év végén megszületett egy kormányhatározat a szálló por csökkentéséről:
És Salgótarjánban?
Mi okozhatja a szálló port? Régebben, amikor a város benne volt a "piszkos 12-ben", vagyis a legszennyezettebb városok egyike volt, az iparra fogtuk.
Nem találtam pontos adatokat a szálló por összetételéről Salgótarjánban, de gyanítom, hogy az iparnak manapság sajnos vajmi kevés hatása lehet.
Hozzájárulhat a közlekedés, az átmenő forgalom, bár éppen most, a benzinárak miatt egyértelműen kevesebb az autó a városi utakon napközben. A felüljáró ezen a problémán nem segített, mert az nem elkerülő, hanem tehermentesítő út, az átmenő forgalom légszennyező hatása még a városközpontot terheli.
Jelentős hatással lehet a buszközlekedés is, nem tudom azonban, hogy a helyi járatú buszokon már alkalmazzák-e a szükséges vagy kívánatos szűrőket, a Nógrád Volán honlapján nem találtam erre történő utalást (de lehet, hogy elkerülte a figyelmemet).
Mivel a szálló por koncentrációja többnyire télen növekszik meg, lehetséges, hogy hozzájárul a lakossági szilárd tüzelés is. Nem vitatom, ennek is lehet hatása. Bár a városközpontban talán ez nem jelentős.
Ez viszont azt a kérdést veti fel, hogy ha megvalósul a tervezett biomassza erőmű, annak milyen hatása lehet a szálló por koncentrációjára. A kormányhatározat egyértelműen a megnövekvő biomassza tüzelést is megnevezi a baj forrásaként. Nem azt mondom, hogy nem kell biomassza erőmű, hanem azt, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, főként Salgótarjánban, ahol telente jelentősen megnövekszik a szálló por mennyisége. A tervezett erőmű is télen lenne "csúcsra járatva" ha jól tudom.
Ha körülnézünk a városban, illetve ha a lábunk elé nézünk, akkor bizony nem kell sokáig keresnünk a port, ott van az úton, a járdán, a tereken. Látható, hogy az autók mennyi port kavarnak fel. Ha nem esik az eső, hóolvadás után bizony elképesztő mennyiségű por van a városban. Ez okozhatja ilyenkor a szálló por koncentrációjának a megnövekedését? Szerintem elképzelhető.
A fentiek számomra egyértelművé teszik, hogy meg kellene vizsgálni, hogy mi okozza telente pontosan a szálló por koncentrációjának a növekedését, majd intézkedéseket kell hozni annak megelőzése érdekében. Persze, vannak rendelkezések, és a már említett kormányhatározat is erről szól.
Íme, egy tarjáni rendelet:
Ez azonban leginkább a lakossági teendőket szabja meg. Égetés szabályai stb.
Véleményem továbbá, hogy meg kellene vizsgálni azt is, hogy a por, ami száraz időszakban belepi az utakat, tereket, miként csökkenthető, semlegesíthető! Lehet, hogy másképp kellene takarítani a várost, az utakat, lehet, hogy növelni kellene még tovább a zöldfelületek arányát, de az is lehet, hogy az extenzív zöldtetők is segítenének a por megkötésében.
Mindenesetre az egészségünkről van szó.
Frissítés!
Mégis jelentős lehet a szilárd tüzelés hatása, akár Salgótarjánban is, hiszen a szél hiánya miatt nagy mennyiségű korom jelenhet meg a levegőben. Ez tovább erősíti, hogy a tervezett biomassza erőmű működésével kapcsolatban megfelelő garanciákat kell kapnunk.
A szmog leginkább szélcsendes időben erősödik.
A "természetes por", aminek én nagy jelentőséget tulajdonítottam, nem annyira veszélyes, mint a szálló porban található egyéb lebegő anyagok (azbeszt, korom).
Ez persze, nem vigasztal, amikor, mondjuk a Józsi mögött gyalogol az ember és az autók felverik mellette a port. Ezzel a porral azért még kellene kezdeni valamit.
A biomassza erőmű rajta van az EU-s káros beruházások listáján:
VálaszTörléshttp://infonograd.hu/hir_olvas/permalink:a-salgotarjani-biomassza-eromu-a-karos-beruhazasok-listajan-2012-02-09-000000/
A szálló por koncentrátumát hol mérik helyileg a városban? Mert pl régebben mintha Pálfalván mérték volna, és ott az akkor még működő üveggyapot növelte a szennyezetséget.
A mérőállomás linkjére kattintva, az adatok mellett az állomás címe és fotója is megtekinthető.
VálaszTörléshttp://www.kvvm.hu/olm/station.php?id=21
Gondolom, az se mindegy, mekkora a levegő nedvességtartalma. A téli száraz, hideg időben nincsen, ami elmossa, megkösse, a felkavart por, hamu napokig a levegőben maradhat. A biomassza tüzelésnek azért elég komoly feltételei vannak ipari méretekben, pl pernye és korom leválasztás, mielőtt a kéménybe jut a füstgáz. Szerintem egy évente ellenőrzött, több száz mft-ból megépített kéménynek kevesebb káros anyagot szabad kibocsátania, mint ha ugyanezt a fűtöanyagot egyesével kályhákban vagy vegyes tüzelésű kazánokban tüzeltük volna el a háztartásoknál.
VálaszTörlésSajnos a vezetékes gáz egyre inkább megfizethetetlen kezd lenni, hiába, ki kell fizetni azt a "luxust", hogy nem kell neki tüzelőraktár, nem kell hasogatni és behordani, nem kell hamuzni, és éjjel kettőkör kimenni rakni a tűzre...
Szabolcs! Igazad van, de vedd azért azt figyelembe, hogy a minimális szennyezés is egy olyan környezetbe kerül, amely már anélkül is terhelt. Ráadásul a szállítás többnyire dízel üzemű járművekkel történik, amelyek növelik a szálló por mennyiségét.
VálaszTörlésPersze, a jó megoldást nem tudom a fűtésre, sajnos, a gáz sem az, hiszen előbb-utóbb megfizethetetlen lesz.
Az viszont biztos, hogy az embereket meg kellene tanítani fűteni. Pl. a szénnel sem megfelelően bánnak, nem feltétlenül úgy kell begyújtani, hogy a kéményből órákig sűrű, büdös füst gomolyog (felülről kell rágyújtani és nem a szenet rápakolni az égő gyújtósra). Aztán vannak olyan kályhák, amelyek gazdaságosak és jó hatékonysággal égetik el a fát (pl. tömegkályha) stb.
Ezzel szemben ma minden éghető anyagot eltüzelnek, rettenetes büdös tud lenni telente délután, este emiatt. Nem is beszélve a sok káros anyagról, ami pl. az eltüzelt műanyagok révén a levegőbe kerül.
Nagy gond szerintem az égetés. Sokan nem is ismerik az erre vonatkozó önkormányzati rendeletet, tehát nem tartják be.
Laikusként: A szmog az a füstös köd, melynek oka kémények és gépjárművek füstje plusz kedvezőtlen időjárási körülmények. (Egyébként a belvárosban is van magánház, amiben ronggyal, szeméttel fűtenek.)
VálaszTörlésA por pedig kosz a szélben. Mondjam, hogy illő lenne a téli csúszásmentesítő anyagot összesöpörni? Úgy, mint tavaly tavasz végén a Lakber és az Évi II között. Nem baj, ha nem annyira látványosan, s a TV sem kell, hogy felvegye. De mindenhol. Az egész városban. Útszélen, járdán, tereken. Korábban. Amint elolvad a hó és felszárad a víz. Léteznek utcasöprő autók és locsolókocsik is. Az a baj, hogy én is csak füstölgök!
Valóban, két problémáról van szó. Az általam megkérdezett szakemberek azt mondják, hogy a por még a Kiskunságban sem okoz jelentős problémát a légszennyezést tekintve.
VálaszTörlésA járdaszinten mindenesetre belélegezzük, de mivel nagyobb részecskékből áll, a tüdő mélyebb rétegeibe nem jut el. Ellenben a korom stb. már igen.
Én most mégis egy kalap alá vettem a kettőt, mert egy egyszerű városlakóként ez is, az is gondot jelent a számomra.
Meg aztán érdekesnek találtam, hogy jóformán nincs is már ipari tevékenység, alig van autó az utakon és mégis magas a szálló por értéke. Persze, ehhez kellett egy szélmentes időszak, meg a város is egy szűk völgyben települt, amely nehezen szellőzik ki, ha a széljárás nem kedvező.
Egyes vélemények szerint kedvezőbb lenne a levegő áramlása, felfrissülése, ha a Karancsalja felé vezető út mellett, a Baglyaskő szikla előtti salak meddőhányót elbontanák, kinyitnák a völgyet.
Kedves Dexler Szilárd!
TörlésBocsánat, hogy nem a témába illő kommentet írok, de nem találtam email címet ahová levelet küldhetnék!
A Salgó-Menedékházról lenne kérdésem, látom már volt róla szó korábban egy kicsit a blogon. Azt tudom, hogy 1935. október 20-án avatták fel és hogy valamikor panzióként is működött.
De érdekelne, hogy még mire használták. Esetleg a második világháború idején szállásoltak-e el ott embereket, katonákat, vagy nem-e működött ideiglenes kórházként a sérülések ellátására.
Remélem tud valami választ adni, írjon ide vagy esetleg a heartless1@postafiok.hu email címre!
Köszöntem!