Melyik az igazi Boszorkány-kő?

Posted By: Drexler Szilárd - vasárnap, december 27, 2009
Salgótarján egyetlen középkori műemléke és egyik legfontosabb turisztikai célpontja a salgói vár. A vár egy 625 méter magas bazaltkúpon áll. A hegy mellett egy másik, kisebb sziklacsúcs is található, amelyet az itt élők többnyire Boszorkány-kő néven ismernek.


A fenti képen az előtérben a Boszorkány-kő sziklája látható. A sziklákon a színes foltok a térképzuzmó telepei. A távolban (balra) a salgói várhegy magasodik.
A képekre kattintva, nagyobb méretben is megtekinthetők.


A név eredete homályba vész. Néhány monda ugyan kötődik hozzá, de hogy miért is Boszorkány-kő a neve, már csak találgatni lehet. (A mondákat Frics Gyula összegyűjtötte és a Mondák, rövid történetek és anekdoták a Karancs-Medves vidékéről című könyvében közzé is tette.)
Történetek szólnak e hely barlangjáról is, de ezt sem találta meg eddig senki, hacsak nem tekintjük annak azt a homokkő üreget, amelyre néhány eltökélt kutató rálelt, miközben a barlangot kereste.


Ezt a sziklát ismerjük Boszorkány-kő néven.

Bennem él a gyanú, hogy nem feltételnül igaz, hogy ez a sziklacsúcs az igazi Boszorkány-kő. Nagyszüleim Rónafaluban és Salgóbányán laktak. Élénken él az emlékeimben, hogy amikor a két településen élő idős emberek a tájról meséltek nekem, akkor megemlítették a Boszorkány-kőt is, azonban egyértelműen állították, hogy ez a helynév a várhegyen található kis sziklakibúvásra vonatkozik, nem a másik sziklacsúcsra. Régi képeslapokon jól látható ez a sziklakibúvás a várkúp mellett (ekkor még kisebbek voltak a fák). Íme:



Azóta felnőtt az erdő:





Melyik az igazi Boszorkány-kő? Nos, hívjuk segítségül a régi térképeket és könyveket! Hogyan nevezték az általunk most Boszorkány-kőként ismert helyet?
Az 1855-ös, II. katonai felmérés térképén Kis Salgónak:



Alább látható egy 1924 és 1928 között kiadott térkép részlete. A Salgó melletti csúcs neve itt is Kis-Salgó.



Ugyanez a név szerepel a két világháború között kiadott topográfiai térképen is.
Keressünk egy kicsit régebbi dokumentumot! Mocsáry Antal, Nemes Nógrád Vármegyének Históriai, Geographiai és Statistikai Esmertetése című, 1826-ban kiadott művében ezt írja a Salgó Várát bemutató fejezetben:
" Mind ezek után el nem mellőzhetem azt, hogy közel ezen várhoz egy kősziklás hegy vagyon, melyet a' köznép Fakó Pál kövének nevez; kitől vette ezen nevezetét, az bizonytalan, de hogy hajdan vigyázó hely volt, az bizonyos."

A neves helytörténész, Dornyay Béla műveiben találkoztam először azzal, hogy a korábban Kis-Salgó, vagy Fakó Pál köve néven illetett sziklát a szerző Boszorkánykő-ként említi (ugyanakkor szerepel nála a Fakó Pál köve elnevezés is).



Ezen a képen jól látható a két csúcs.
Forrás: Dr. Dornyay Béla: Salgó-Várrom és az alatta fekvő Salgó-menedékház, 1935


A későbbi könyvek, tájleírások, térképek aztán ezt a három nevet említik, valószínűleg attól függően, hogy melyik forrást használták fel. A név körüli zavart jól mutatja, hogy a sziklával kapcsolatban az említett két-három nevet egyszerre is alkalmazzák, kiemelve az egyiket, a többit pedig zárójelben.

Tehát Dornyaynál régebbi forrásokban nem akadtam a Boszorkány-kő névre, ugyanakkor a helyiek korábban a várhegy kis szikláját ismerték így. Az általunk most Boszorkánykő-ként ismert szikla legrégebbi neve minden bizonnyal Fakó Pál köve volt.
Persze, nem néztem át minden térképet és iratot, pusztán abból indultam ki, ami a rendelkezésemre állt, talán mások kiegészíthetik, megerősíthetik, vagy megcáfolhatják ezeket az információkat.
Mindenesetre még egy érdekesség: Korábban említettem a Boszorkány-kő feltételezett barlangját. Amennyiben eltekintünk a homokkő üregtől, amelyet többen már talán megtaláltak, akkor bizony elmondhatjuk, hogy a vároldali kis szikla falában van egy -barlangnak azért nem nevezhető - kis bazaltüreg.
Felkapaszkodtam az üreghez, nem túl jól sikerült a fotó.



Egy vagy több rágcsáló (talán erdei egér) mindenesetre itt ütötte fel a tanyáját, a napsütötte, esőtől, hótól védett sziklaüregben a környékbeli fák elfogyasztott terméseinek maradványait lehet látni.



Melyik az igazi Boszorkány-kő? Mióta nevezik a várheggyel szomszédos hegyet Boszorkánykőnek? És lehetett-e ez a neve a várhegy kis sziklájának, amely minden bizonnyal a vár része volt évszázadokig?
Mindenesetre érdemes fölkapaszkodni mindkét :) Boszorkány-kőre, a salgói várra, a tájkép megéri a fáradtságot.



A salgói várhegy Google térképen, hogy könnyebb legyen odatalálni (sajnos pont ezt a területet felhő borítja:


Salgó nagyobb térképen való megjelenítése

13 megjegyzés:

  1. Kedves Galagonya!

    Szerintem senki nem tudja, hogy ki volt Fakó Pál. Ez a név ugyan szerepel régi iratokban, de a környéken élők már nem ismerik. Mellesleg, szerintem a Kis-Salgó sem a helyiek által adott név lehet.
    dsz

    VálaszTörlés
  2. Egy 1930-as térképen is N. Salgó és K. Salgó a két jelölés.

    VálaszTörlés
  3. Kedves Szilárd,
    Zagyvarónán nőttem fel, ott a népnyelv Pakópának nevezte a Boszorkánykövet. (A faluból odalátni.)Nyilván neked ez nem új, de hátha akad akinek igen.
    Kovács Bodor Sándor

    VálaszTörlés
  4. Szia Sanyi!

    Ezt én már tökéletesen elfelejtettem. Köszönöm, hogy kiegészítetted a bejegyzést. Mintha ez a Fakó Pál köve változatot támasztaná alá. Gyanítom, hogy a Kis Salgó inkább térképészek által adott név lehet. A bejegyzésben szereplő kérdést még nem tisztáztuk, nem is fogjuk, nem is ez volt az igazi cél talán.
    Izgalmasabb kérdés az, hogy ki is volt Fakó Pál?
    Lehet, hogy Zagyvarónán, vagy Somoson ezt még tudja valaki?
    dsz

    VálaszTörlés
  5. Ez részlet egy Petőfi költészetének névhasználatáról írott tanulmányból, inkább csak az érdekes egybeesések miatt másolom ide.
    Kovács Bodor Sándor

    "Ugyanez a kérdés Pató Pál (1847) ügyében nemrég vetődött fel, bár végleges válasz nincs rá. (Összefoglalása: Vércse Miklós, Melyik Pató Pál úr?: Irodalmi Szemle 1973: 42—5.) Akár az Esztergom vármegyei, akár a szatmári Patóházán élt Pathó ~ Pató Pál volt az élő minta, néhány tény mindenesetre elgondolkodtató. Miért érezte Petőfi szükségét annak, hogy „A magyar nemes” (1845) után ezúttal néven nevezze „hősét”? Ráadásul olyan családnévvel, amelyet már használt néhány hónappal korábban, „A fakó leány és a pej legény” c. elbeszélésében, Pató Lőrinc gazda, a címben szereplő „fakó leány” apja megnevezésére. Másfelől viszont igaza lehet a vitában megszólalt Dienes Andrásnak. Ő arra figyelmeztetett, hogy — szemben az előbbi kettővel — a „Pató Pál úr” nem jelent meg a költő életében, ami akár élő és néven nevezett modellre is utalhat."

    VálaszTörlés
  6. Talán érdemes lenne arra is gondolni, hogy bár a Kis-Salgó távolról lapos tetőhöz hasonlít, közelről nézva azonban látható, hogy tulajdonképpen 3, egymástól csak csekély szintkülönbséggel elkülönülő "csúcsa" van, tehát akár külön-külön is lehetett nevük. (De azért az nyilvánvaló, hogy a "Boszorkány-kő" az egész tetőre vonatkozott.)
    Egyébként Borovszky is ezt írja: ...Délnek, a várral szemben van a "Fakó Pál köve" nevű sziklatetõ, mely hajdan valószínűleg őrhelyül szolgált...
    Mivel a hegy elég meredek, ugyanakkor - éppen az említett csekély szintkülönbség okán - messziről laposnak látszik, könnyen alakulhatott ki olyan hiedelem, hogy Szentivánkor vagy egyéb neves napokon ott táncolhattak a boszorkányok. Te igazán ismered a falu lélektanát: elég, ha egyvalaki megszállottan ismételget valamit, az gyorsan elterjed, lehet, hogy eredetileg egy habókos némber mesélte fűnek-fának, hogy ott boszorkányokat látott repülni stb., aztán idővel a név rajta ragadt a hegyen.
    Még annyit, hogy a Harz hegységben, Thale város határában van a Bode
    folyócska csodálatos szurdoka, amelyet két oldalt meredek falú, lapos
    tetejű gránitplatók öveznek, az egyik neve a Hexentanzplatz, azaz a
    Boszorkányok tánchelye, a legenda szerint a Walpurgis-éj idején ott
    találkoznak - és persze táncolnak - a boszorkányok. Nézd meg erről pl. a
    http://www.germany-tourism.de/ENG/culture_and_events/mythology_harz.htm
    honlapot (ez angolul van, de németül is elérhető). Ezért a Harz egyik
    jelképét a boszorkányok jelentik és erre hatalmas "szuvenírbiznisz"
    épült, óriási bevételekkel.
    H. Gergely

    VálaszTörlés
  7. Számomra úgy tűnik, hogy a jelenleg Boszorkány-kő néven ismert szikla eredeti neve Fakó Pál köve lehetett.
    Ez a Hexentanzplatz számomra új megvilágításba helyezi a dolgokat. A Salgó vár melletti kis szikla a leglaposabb tetejű szikla a környéken (a teteje szinte vízszintes). Mivel én Dornyaynál találkoztam először a név említésével, elképzelhetőnek az alábbit tartom: a salgói, salgótarjáni bányavidékre érkező, németajkú munkások (Drexler :)) nyilvánvalóan magukkal hozták azokat a mitológiai, kulturális ismereteket, amelyek már gyerekkoruktól beléjük ivódtak.
    Egy lapos tetejű szikla ezért könnyen válhatott az ő képzeletükben a boszorkányok tánchelyévé.
    Sokáig az zavart, hogy miért lenne ennek a kis sziklának külön neve a várhegyen? Merthogy ez nem jellemző. Így már viszont akár logikus is lehet. Idejön néhány száz bányász, akik más kultúrkörben nevelkedtek fel, látnak egy lapos tetejű sziklát, a gyerekeiknek mégha tréfásan is, de arról mesélnek, hogy ez a boszorkányok köve, és ez lesz a Boszorkány-kő.
    Ez lenne e rejtély megfejtése?
    Szent Iván éjjelen ott találkozunk!
    dsz

    VálaszTörlés
  8. Nagyon "cuki" lett a megfejtés.
    Örömmel olvastam a fejtegetést a Boszorkánykő név eredetéről. Készülő salgóbányai "telelésünk" emlékoldalát állítgatom össze, forrásokat kerestem a Boszorkánykő elnevezéshez. Abszolut autentikus a honlapod, most hogy a hozzászólásokból megtudtam a szerző nevét is!:-)))
    Üdvözöllek: egy gombász, aki Neked köszönheti, hogy látta a csodálatos Gortva völgyet (is):-))

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Még nincs igazán megfejtés, de valószínűleg a Boszorkány-kő elnevezés már rajta marad a nagy sziklán.

      Törlés
  9. Nagyon izgalmas cikk, gratulálok ! Magam is a környéken nőttem fel, sokáig foglalkoztattak a táj legendás pontjai, helyei. Érdekes lenne megtudni, hogy Frics adatközlői lokalizálták-e a Boszorkánykövet, (a Kis-Salgóra ), vagy "csak" elmondták a mondáját ? Ha lokalizálták, mindig mindenki a Kis-Salgóra, vagy volt bizonytalanság is ?
    Másrészt simán előfordulhat, hogy mindkét sziklához (a Kis-Salgóhoz és az általad említett salgóvári sziklához is) fűződtek valamikor mondák - én ezt elég valószínűnek tartom: a táj, mint valaha pld. az íreknél, tele kellett legyen történetekkel, mondákkal, spiritualitással - ezek az idők során átmosódtak egymásba, aztán, ahogy szegényedett a mondakincs, az "erősebb" helyszínek mintegy magukhoz vonzották ezeket az elhomályosodó mondatöredékeket, s kialakult a mai, nyilván szegényesebb és egy-egy erőteljesebb térszínformához (Karacs, Salgó-vár, Kis-Salgó) kötődő saját mondaanyag.
    Még egy helyszín eszembe jutott a környékről:
    Borovszky:
    "Nem messze a salgai várromtól egy épületomladék volt azelőtt látható. Ezt az itteni hagyomány Mátyás király vadászkastélya romjainak tartja, hova Mátyás király állítólag gyakran járt ki vadászatra. Egy ízben azonban Giskrának egyik bérencze merényletet kísérelt volna meg ellene, a mi annyira felháborította, hogy a vadászkastélyt romba dönttette." (1896 - 1910 közötti adat)
    in:
    http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/0013/6.html

    Erről nem tudtok valamit ? (Bár lehet, hogy ez meg a zagyvarónai vár ostromának és lerombolásának a "folklorizálódott" emléke: úgy tudom, annak az ostromakor sebesült meg Mátyás, aki ennek hatására leromboltatta azt.)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia!
      Csak most vettem észre a megjegyzésedet. Jobb későn, mint soha! Úgy tudom, a Borovszky által említett épületomladékot Zagyvafő várával hozzák, hozták kapcsolatba.

      Törlés
  10. Nem tud valaki egy mondát Boszorkánykőről?

    VálaszTörlés

Copyright © A mi vidékünk

Designed by Templatezy