Így néz ki:
Ezért kaptuk:
1968. november 11-én a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építőművészek Szövetsége és az Építőipari Tudományos Egyesület második városépítési tanácskozásán adták át az emlékérmet Salgótarjánnak, a városépítés terén elért eredményekért.
A díj odaitélésének feltételei: A Magyar Urbanisztikai Társaság Hild Jánosról, az első budapesti városrendezési terv készítőjéről nevezte el a települési Hild János díjat, amelyet az urbanisztika terén kimagasló eredményeket elért települések önkormányzatának adományoz. Hild János díj adományozható a település (Budapest esetében kerület) önkormányzatának az urbanisztikai szemlélet alapján, a helyi értékek megőrzésével megvalósított, esztétikus környezetalakításért, a település, vagy településrész színvonalas fejlesztéséért, a településfejlesztésben, -üzemeltetésben, a környezeti értékek védelmében kifejtett közösségi részvételért. A Hild János díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság 1968-ban alapította.
Hild János (Salesl, 1760-as évek - Pest, 1811. március 11.) Tanulmányait Bécsben folytatta, majd Itáliában járt tanulmányúton. Ezt követően a nagyszombati Invalidus-ház építésével kapcsolatban került Magyarországra. Jelentős munkája volt Pesten az Újépület építésének vezetése. A pesti német színház és később a Magyar Nemzeti Múzeum épülete számára készített tervei nem kerültek kivitelezésre. A Szépítő Bizottság vezetőjeként korszerű szempontok szerint megtervezte a már meglevő városrészek rendezésének és az új városrészek (főképp a Lipótváros) kiépítésének menetét és módjait. Fia, Hild József, a klasszicista hazai építészet egyik legnagyobb alakja. Forrás: Wikipédia, artportal.hu Hild-díjas települések
1968 - Salgótarján
1969 - Sopron
1970 - Székesfehérvár, Szombathely
1971 - Győr
1972 - Debrecen
1973 - Budapest
1974 - Gyula
1975 - Zalaegerszeg, Szekszárd
1976 - Kecskemét
1977 - Szolnok, Eger
1978 - Kőszeg, Nyíregyháza
1979 - Szeged
1980 - Szentendre
1981 - Mátészalka, Nagykanizsa
1982 - Kazincbarcika, Sárvár
1983 - Nagyatád
1984 - Mezőhegyes, Csongrád
1986 - Pécs
1987 - Ajka, Sárospatak
1988 - Kiskunhalas
1989 - Mosonmagyaróvár, Pápa
1990 - Kaposvár
1996 - Budapest IX. ker., Szentgotthárd, Tokaj, Hódmezővásárhely
1998 - Csenger, Csurgó, Szerencs, Berettyóújfalu, Paloznak
2000 - Barcs, Heves, Gyöngyös, Martfű
2002 - Hajós, Balatonboglár, Mohács
2004 - Nagyatád, Vasvár, Kötcse
2008 - Balatonfüred, Gyula
A Hild-díjat a Magyar Urbanisztikai Társaság adományozza. A Társaság célja a magyar urbanisztika sokszínű szakmai kultúrájának következetes ápolása, ezen belül az átfogó szakszerűség képviselete a térségek és a települések fejlesztésében, rendezésében, igazgatásában és működtetésében, mindezek szakmaközi összefüggéseinek alakításában.
Forrás: Wikipédia
Ezen a linken a 2001-ben kiírt, vagy bírált, a Fő tér rekonstrukciójával kapcsolatos, díjazott tervpályáztatokat lehet nézegetni.
Itt pedig megtekinthető a belváros rekonstrukciójának előzetes akcióterve.
Nagy hirtelenjében 14 megyei jogú várost számoltam össze, amelyek pont abban a korszakban kapták a díjakat, amikor a legtöbb ma már fenntarthatatlan, betonkocka jellegű épületet emelték, megsemmisítve vagy eltakarva a "múlt" azaz a '45 előtti épített műemlékeket.
VálaszTörlésAmi megtörtént, az megtörtént, és megértem, hogy milliónyi új lakást kellett építeni, de a szivem fáj, ha a Felvidéket vagy Erdélyt járva a történelmi városokban járva, századfordulós, vagy akár több száz éves épületek között mászkálva Salgótarjánra gondolok.
Ahogy a barátaim is mondják: Salgótarján az a város, ahol minden kocsma kocaka alakú és gyárkémény van rajta.